Eltérően választják az EP-honatyákat

Alapvetően eltérő rendszer szerint választják meg az Európai Parlament (EP) képviselőit a tizenötök Európájában, a tagországok ugyanis egyénileg szabályozhatják a voksolás rendjét.

A következő európai parlamenti választásokig alig egy esztendő van hátra – akkor a jelenlegi 626 képviselő helyett 732 honatya és honanya juthat be az EU egyik vezető intézményébe. Az EP-be egyébként csak 1979 júniusa óta választják közvetlenül a képviselőket, azt megelőzően a nemzeti parlamentek delegálhatták őket. Az EU-ban eltérő a szabályozása annak, hogy lehet-e valaki egyszerre képviselő a nemzeti és az Európai Parlamentben: míg Ausztria, Belgium, Görögország és Spanyolország közvetlenül, Portugália pedig közvetve tiltja ezt, addig a többi tagállam nem zárja ki a párhuzamos képviselőséget.
A választások után – melyet öt- évenként, az összes tagállamban egy időben tartanak – a képviselők pártállásuknak megfelelően frakciókba tömörülnek. A képviselők számát és eloszlását az annak idején sokat bírált nizzai szerződés határozta meg. A legtöbb képviselői hellyel egyébként Németország (szám szerint 99-cel), a legkevesebbel pedig Málta (5) rendelkezik. Magyarország – akárcsak Csehország, Belgium, Görögország vagy Portugália – 24 „euroatyával” képviseltetheti magát az Európai Parlamentben.
Az EP-szavazás menetét minden tagállam maga szabályozhatja. Belgiumban például külön képviselőre voksolhatnak a flamandok, a vallonok és a német kisebbség tagjai. Írországban területenként, egyéni jelöltekre lehet szavazni, ezzel szemben Görögországban, Luxemburgban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban országos listára voksolhatnak a választópolgárok. Németországban választani lehet: az arra jogosultak vagy a tartományi, vagy a szövetségi listára adhatják voksukat. Ausztriában pedig kötelező a listás szavazás, de egyéni jelöltekre is lehet szavazni. Eltérés figyelhető meg a bekerülési küszöböt illetően is: míg egy francia vagy német jelöltnek a szavazatok legalább öt, addig osztrák vagy svéd kollégájuknak a voksok négy százalékát kell besöpörnie az EP-képviselőséghez. Görögországban ezzel szemben már a három százalék is elegendő a strasbourgi „kiküldetéshez”. Az EP ez ügyben csupán egyetlen szabályt szögez le: a küszöb nem lehet magasabb öt százaléknál.
A 2004. május elsején csatlakozó tíz ország küldöttei – magyar részről a négy parlamenti párt által kijelölt 24 képviselő – jelenleg még csak „kóstolgatják” a munkát az EP-ben és ingáznak Strasbourg, valamint Prága, Budapest vagy éppen Tallinn között. Az úgynevezett aktív megfigyelői státus időszaka a tényleges csatlakozásig tart, majd 2004 júniusában már az új tagok is részt vehetnek az EP-választáson. A magyar parlamenti pártok még egyeztetnek a választás részleteiről, ám az már bizonyosnak látszik, hogy a polgárok zárt listán szavazhatnak a 24 majdani EP-képviselőre.