Feloldják a szankciókat?

A fegyverszállítási tilalom kivételével valamennyi Irak elleni ENSZ-szankció feloldását kezdeményezi az Egyesült Államok abban a határozati javaslatban, amelyet az amerikai kormány pénteken tervez a Biztonsági Tanács elé terjeszteni.

George W. Bush elnök előzőleg úgy nyilatkozott: a Biztonsági Tanácsban megváltozott a légkör, ez pedig lehetővé teheti az Irakra kirótt ENSZ-szankciók feloldását. A BT tagjai körében tegnap köröztetett és a Reuters hírügynökség tudomására jutó határozattervezet szerint Iraknak ismét engedélyeznék a kőolajeladásokat az ENSZ ellenőrzése nélkül. A bevételeket azonban egy, a humanitárius szükségleteket és az újjáépítést szolgáló, úgynevezett iraki segélyalapba áramoltatnák, amelyet az ENSZ, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap felügyelne. John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet kiemelte: az Egyesült Államok arra számít, hogy a szankciók feloldásáról szóló határozatot 15 napon belül elfogadják.
New York-i diplomáciai források a nap folyamán közölték: az Egyesült Államok a BT pénteki öszszehívását kérte, hogy megtárgyalják az Irak-ellenes szankciókkal kapcsolatos határozati javaslatot, amelyet egyes jelentések szerint Nagy-Britanniával és Spanyolországgal közösen terjeszt be az Egyesült Államok. Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap közölte, hogy Moszkva támogatja a szankciók mielőbbi felfüggesztését, illetve eltörlését, de a folyamatnak az ENSZ korábbi határozatain kell alapulnia.
Colin Powell külügyminiszter azt ígérte Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak, hogy a világszervezet „létfontosságú szerepet” fog játszani Irak újjáépítésében. – Együtt dolgozunk a határozaton valamennyi barátunkkal, Németországgal, Franciaországgal, Oroszországgal és Kínával, valamint a tíz választott BT-taggal – hangsúlyozta az AFP szerint.
Londonban ezalatt 16 ország részvételével zárt ajtók mögött rendeztek szakértői szintű konferenciát a háború utáni iraki stabilizációs feladatok terheinek megosztásáról. A konferenciát szervező brit védelmi minisztérium szóvivője közölte: a résztvevők „a folyamat jelenlegi szakaszában” nem kívánnak nyilvános közleményben beszámolni az elért eredményekről. Londonban keringő nem hivatalos értesülések szerint azonban az iraki hadműveletekben részes két fő szövetséges adja majd a stabilizációs erők legalább 90 százalékát.
Közben az amerikai vámszerveknek és hadseregnek a bagdadi nemzeti múzeumból a háború idején eltűnt 39 400 régi kéziratot és 700 értékes antik műtárgyat sikerült eddig visszaszerezniük. Az amerikai vámhivatalnokok Irakban együtt dolgoznak a múzeum munkatársaival, hogy jegyzékbe vegyék a még hiányzó tárgyakat. A hivatalnokok ott is alszanak az épületben, hogy az amerikai katonákkal együttműködve megakadályozzák az újabb fosztogatásokat.
Németország és Dánia elvetette azt a lengyel javaslatot, hogy a Szczecin székhellyel működő közös német–dán–lengyel hadtestet használják fel az iraki stabilizáció céljaira. A három ország védelmi minisztereinek szerda esti koppenhágai találkozóján a német és a dán fél csupán ahhoz adta beleegyezését, hogy Lengyelország a közös hadtestben szolgáló tisztjeit Irakba vezényelheti.
Iraknak is kártérítést kell fizetnie két olyan áldozat családjának, akik az al-Kaidának tulajdonított, 2001. szeptember 11-i New York-i merényletben haltak meg. Harold Baer bíró döntésében egyebek mellett bejelentette, hogy az áldozatok hozzátartozói a per során bizonyítékot szolgáltattak Irak és az al-Kaida kapcsolatára.
***
Magyar tájékozódás Washingtonban. Washingtonban folytat megbeszéléseket az Országgyűlés négypárti delegációja, Eörsi Mátyás (SZDSZ), Font Sándor (MDF), Gedei József (MSZP) és Balla Mihály (Fidesz) képviselők, valamint Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A küldöttség az amerikai külügyminisztérium, a Pentagon és a kongresszus meghívásának tesz eleget – a tárgyalások központjában az iraki békefenntartásban való magyar részvétel, a transzatlanti kapcsolatok jövője, illetve a Magyarországra telepítendő bázisok kérdése állt. A delegáció kormánypárti tagjai az MTI-nek nyilatkozva arról beszéltek, hogy amerikai partnereik türelmetlenséggel és értetlenséggel fogadták a békefenntartással kapcsolatos döntés késését, míg Balla Mihály, a Fidesz küldötte hangoztatta, hogy ő azért van Washingtonban, hogy meghallgassa az Egyesült Államok véleményét, amelyről majd beszámol pártjának. Font Sándor (MDF) leszögezte, hogy az MDF a kérdésben szigorúan az alkotmányosság és a nemzetközi jog talaján áll. Szükségesnek tartja a nemzetközi felhatalmazást az ENSZ, a NATO, az Európai Unió vagy az Európa Tanács részéről. (MTI)