Geotermikus tervek

Szerte a világon elfogadott módszer a föld mélyén lévő termálvizek hőjéből, illetve a gejzírként felszínre törő vízsugár erejéből kinyert energia hasznosítása. Magyarországon jelenleg nyolcezer mélyfúrású kút van, amelyek jelentős részében hévíz is található, ám geotermális energiát – főként fűtésre – csak néhányból nyerünk. Elektromos generátort pedig egyetlen helyszínen sem hajt a feltörő vízgőz, pedig hazánk törvényei elvben támogatják a környezetbarát, megújuló energiaforrások kiaknázását. Az éppen Szegeden tanácskozó geotermális lobbi egyes szakemberei úgy vélik: a Mol Rt. szándékosan gördít akadályt a meddő kutak felhasználása elé.

Hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy ha a föld közepe felé haladunk, akkor kétszer olyan gyorsan emelkedik a hőmérséklet, mint a világ más pontján. A magmás réteget ugyanis a Kárpát-medencében vékonyabb földkéreg fedi, mint máshol. Az ország felszín alatti vízmennyisége is jelentős, s e kettő összetevő együttes megléte lehetővé tenné, hogy környezetkímélő, megújuló energiát nyerjünk.
A világ számos országában próbálkoznak a geotermikus energia ideális felhasználási módjával, amikor az úgynevezett termelő kútból feltörő vízből kinyerik a meleget, majd visszasajtolják egy másik kúton keresztül a mélybe, ahol ismét felmelegszik.
A módszer bevezetését azonban hazánkban akadályozza az erős olajlobbi és a rendszerváltozás előtt kifúrt kutak jogi helyzetének látszólagos tisztázatlansága.
A rendszerváltozás előtt rengeteg mély kutat fúrt az állam olajat és földgázt keresve, mérsékelt sikerrel. Ezek a kutak – számuk meghaladja a nyolcezret – még most is megvannak, de egy részüket nem használja senki, meddő kutaknak nevezik őket. Jelenleg sem tisztázott, hogy ki tölti be a kutak tulajdonosi képviseletét: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Mol Rt. között egyeztető tárgyalások folynak.
A kutak szerkezetéről, mélységéről, minőségéről és sok más információról számol be a kútkönyv, amelybe a Geológiai Szolgálatnál lehet betekinteni. Pontosabban csak azokba, amelyek nem sértik az olajvállalat üzleti érdekeit, és azt, hogy mi sérti és mi nem, az olajvállalat dönti el.
A Molnál erre úgy reagáltak a Magyar Nemzetnek: a világ más országaiban is természetes, hogy a cégek védik saját üzleti érdekeiket.
– Egy titoktartási szerződés megkötése után azonban a „védett” kutak dokumentációjába is be lehet tekinteni – állították.
A geotermális lobbi szakemberei szerint a Mol Rt.-nek nincs jogalapja szerzett jogosítványokra hivatkozni, mert elődje, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt nem saját pénzéből, hanem az állam pénzéből végezte a fúrásokat, és a trösztnek egyébként sem csak a Mol Rt. a jogutódja.
Az olajvállalatnál ezt nem így látják, bár elismerik, hogy a fúrásokat ma is létező cégek jogelődjei végezték. A nyolcezer kútban szénhidrogént kerestek, és ezek egy része teljesen alkalmatlan a geotermikus hasznosításra – tájékoztattak.
Nyomós érv ugyanakkor, hogy Nicaragua például energiaszükségletének tizenhét százalékát a föld mélyéből nyeri, s ez Magyarországon elérhetné az öt-hét százalékot, ha zöld utat kapnának a beruházások.
Jelenleg hazánkban – egyebek mellett – Szentesen, az Árpád téesz üvegházak, illetve Szarvason, Szegeden és Hódmezővásárhelyen közintézmények és lakások fűtésére használják ki a mélységi víz adta lehetőségeket. A kitermelt termálvízkészlet harmadát ivóvízként, harmadát fürdők, harmadát pedig például fűtésre hasznosítják. A leghatékonyabb felhasználást biztosító kapcsolt elektromos energiatermelésre azonban egyetlen hazai példa sem idézhető.
Az eljárás lényege könnyen megérthető, ha egy autó motorjára gondolunk, amely az üzemanyagból nemcsak a kereket hajtja, hanem a környezetet is melegíti. A feltörő vízgőzzel meghajtott geotermikus turbina generátort hajtva áramot termelhet, míg a mellékesen képződő meleget elvezetve lakást fűthetünk, vagy az így nyert energiát iparilag hasznosíthatjuk. Így akár hetven-nyolcvanszázalékos hatásfokot is elérhetünk. A föld hőjéből nyert energiával importolaj és -gáz takarítható meg, és ezzel nemcsak a gazdálkodó, de az ország fizetési mérlege is javulhat.
Hétfőtől csütörtökig Szegeden ülnek össze a terület specialistái, most zajlik ugyanis a negyedik európai geotermális konferencia. Az eseményen csaknem harminc ország – köztük Japán, Új-Zéland és az USA – 160 képviselője vesz részt. Az előadók beszámolnak a geotermális energiahasznosítás jelenlegi állásáról, jövőbeni kilátásairól, illetve kutatási eredményeikről. A résztvevők egy csoportja Ausztriába is ellátogat, egy ottani korszerű termálvíz-hasznosító létesítményt megtekinteni.