Gödörben a gazdaság

Az utóbbi hat év legrosszabb GDP-adatát tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal: az előzetes adatok szerint a bruttó hazai termék 2,7 százalékkal bővült az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az egyre pesszimistább elemzőkkel együtt a pénzügyi tárca is fontolgatja: lefelé módosítja eddigi prognózisát. Ez kisebb bevételt, megszorító fiskális politikát eredményez, ám pótköltségvetést nem tervez a kormány.

Aggasztó növekedési adatot tett közzé tegnap a KSH: az előzetes adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2003 első negyedévében 2,7 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint a bruttó hozzáadott érték volumene a szolgáltató ágazatokban továbbra is nőtt, a mezőgazdaságban és az építőiparban csökkent, az iparban pedig alig változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH előzetes adatai szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene 2003 első negyedévében korrekciók nélkül 1,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, szezonálisan kiigazítva pedig 1,9 százalékkal esett vissza 2002 utolsó negyedévéhez viszonyítva. A tegnap közzétett GDP-adat jóval rosszabb a szakértők által előzetesen vártnál: az elemzők ugyanis 3,2 százalék körüli értékkel számoltak.
*
Zsoldos István, a CA-IB közgazdásza szerint az adat negatív meglepetést okozott: az MTI-nek nyilatkozó szakember a bruttó termelés alapján számolva az ipar hozzáadott értékének nagyobb mértékű növekedésére számított. A beruházási adaton belül kedvezőnek nevezte, hogy a feldolgozóipar „összeszedte magát”, 4,4 százalékos növekedéssel, az állami szektor beruházásai viszont „gyakorlatilag összeomlottak”. Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője szerint a GDP első negyedéves növekedésének egyedüli hajtóereje a lakossági fogyasztás volt. Hozzátette: ha az elmúlt időszakban szokásos 4-5 százalékos növekedési ütemet vennénk alapul, a GDP emelkedése csupán egy százalék körüli lenne. Az OTP az idén 3,1 százalékos GDP-növekedési ütemmel számol, ezen belül a beruházások 3 százalékkal, az export 3,5 százalékkal, míg az import 5,2 százalékkal emelkedhet. A közgazdász szerint nem lenne meglepetés, ha az általuk vártnál alacsonyabb lenne a GDP idei bővülése.
Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. vezető elemzője a GDP-adatra reagálva rámutatott: a negyedéves szám az elmúlt hat év leggyengébb adata, emellett erősen visszafogja az egész évre vonatkozó várakozásokat is. A Raiffeisen a 2003-ra adott GDP-előrejelzését 2,8 százalékra csökkentette az eddigi 3,3 százalékról.
Nincs szükség pótköltségvetésre az első negyedéves GDP-adatok ismeretében sem, azonban a jelenlegi 3,5-4 százalékos növekedési prognózis módosulhat – nyilatkozta tegnap László Csaba pénzügyminiszter. A beruházási adatok László Csaba szerint a GDP szerkezetének átalakulásáról árulkodnak, és pontosan ez az, amit a kormány gazdaságpolitikája megcélzott: az utóbbi időben rendre csökkenő ütemű feldolgozóipari beruházások végre 4,4 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben a visszaesés ott mutatkozott, ahol állami források járulnak hozzá a fejlesztésekhez. A gazdasági tárca a lassuló világgazdasági növekedés hatásait elsősorban a magyar versenyképességet javító gazdaságpolitikával ellensúlyozza – mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, reagálva a tegnapi GDP-adatra. A miniszter utalt rá, hogy a magyar kivitel a GDP 60 százaléka körül van, így ha az Európai Unió gazdasága lassul, az óhatatlanul kihat a magyar gazdaságra is. Az első negyedéves magyar GDP alakulását befolyásolta a német gazdaság tavalyi utolsó negyedéves gyengélkedése, ám a gazdaság szerkezeti erősségére utal, hogy az EU- és a magyar GDP növekedési üteme közötti különbség továbbra is nagy a magyar javára – hangsúlyozta.
Az MSZP-kormány passzív és ötlettelen gazdaságpolitikájának hibájából megtorpant az ország teljesítményének növekedése – reflektált a tegnapi GDP-adatra Varga Mihály, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség gazdasági kabinetjének vezetője. A múlt év hasonló időszakához viszonyított 2,7 százalékos, váratlanul alacsony GDP-növekedés hatéves mélypontot jelent: ezzel a kelet-közép-európai térség egyik leglassabban fejlődő országává váltunk – fogalmazott a politikus. A rendkívüli lassulás a kedvezőtlen világgazdasági helyzet mellett nagymértékben annak a következménye, hogy a Medgyessy-kormány leállította a gazdaságot élénkítő és ösztönző erők jelentős részét, többek között a Széchenyi-tervet – szögezte le Varga Mihály. A gazdaságpolitikai helyben járást az egyensúly felborulása kíséri. Az MSZP-kormány a problémák megoldására a már jól ismert módszerhez nyúl: eladja a még meglévő nemzeti vagyont, és újabb adósság árán próbálja majd átmenetileg fedezni az államháztartás és a folyó fizetési mérleg jelentős hiányát – véli az ellenzéki politikus.