Kilátástalan küzdelem Peruban

Nem túl népszerű hazájában Alejandro Toledo perui elnök. Különösen azóta nem, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett sztrájkokra és utcai zavargásokra válaszul nem kompromisszumot sürgetett, hanem szükségállapotot hirdetett ki, amelynek értelmében egy hónapon át komolyan korlátozzák a személyiségi jogokat, a kormányerők pedig bármikor erőszakkal is megakadályozhatják a tiltakozó akciókat. Toledo azonban nem érte el célját, hiszen a kemény fellépéssel sem sikerült eddig a több millió tüntető elszántságát letörni.
A két hete tartó tiltakozó akciókban főként a mezőgazdaság, az oktatás és az egészségügy területén dolgozók vesznek részt, magasabb béreket, adócsökkentést és védővámok bevezetését követelve. A perui tanárok átlagfizetése jelenleg mintegy hétszáz sol, ami körülbelül negyvenezer forintnak felel meg, ennek a harmincszázalékos emelését szeretnék most kiharcolni. Munkabeszüntetésük miatt nyolcmillió diák a tüntetések kezdete óta nem volt iskolában.
A kormány mindezek ellenére kitart álláspontja mellett, miszerint a gazdaság és a költségvetés állapota nem teszi lehetővé a követelések teljesítését. Az egyébként sem túlságosan kedvelt Toledo elnök támogatottsága mindeközben a mélypontra jutott, népszerűségi mutatója a legfrissebb felmérések szerint alig tizennégy százalékos. Televíziós beszédével – amelyben a káosz felszámolásával és a demokrácia védelmével magyarázta a megszorításokat – sem szerezhetett magának túl sok szimpatizánst, különösen annak fényében, hogy monológjában a mind keményebb katonai fellépést is kilátásba helyezte, persze csak a „huszonhatmillió perui érdekében”.
Mindeközben komoly összecsapások zajlottak le a tüntetők és a fegyveres erők között, amelynek következtében egy fiatal meghalt, mintegy száz megsérült, s sokakat őrizetbe vettek. Az egyetemista halála akkor következett be, amikor csütörtökön a Limától csaknem kilencszáz kilométerre fekvő Punóban a katonák tüzet nyitottak kétezer tüntető diákra, mivel azok állítólag megtámadtak egy őrjáratot. A hallgatók a tanárokat támogatják a tiltakozó akciókban, amelyhez közben az igazságügyi dolgozók is csatlakoztak. A Limában s több vidéki városban rács mögé zártak többsége is értelmiségi, jórészt tanár vagy egyetemista.
A káoszt tovább súlyosbítja, hogy Perut a Richter-skála szerinti 5,1-es földrengés rázta meg, komolyabb emberi és anyagi veszteségek azonban szerencsére nem történtek.
A latin-amerikai ország városainak utcáin egyelőre tehát teljes a fejetlenség, a könnygázzal és vízágyúkkal felszerelt rendőri erők és a blokádokat építő, köveket dobáló tüntetők közti adok-kapok pedig egyre véresebbre fordul. Egyelőre csak az biztos, hogy sem a káosz, sem pedig a brutális fellépés nem fog enyhíteni a helyzeten, így aztán félő, hogy Peruban is megismétlődnek azok az események, amelyeknek az elmúlt hónapokban Venezuela vagy Argentína utcáin már tanúi lehettünk.