Kirekesztett érdekvédők

Noha az előző tizenhárom évben sem szerepeltek előkelő helyen, a szakszervezetek mára az utolsó helyre szorultak vissza a demokratikus intézményrendszerek presztízslistáján.

Tizenhárom éve, azaz a rendszerváltozás óta méri a Szonda Ipsos a demokratikus intézményrendszerek társadalmi elismertségét. A szakszervezetek presztízse – noha az intézményi átlaghoz képest mindvégig a rangsor közepén-alján helyezkedett el – mára összességében tizenegy ponttal esett vissza, ami a felmérést végzők tapasztalatai szerint is ritkának tekinthető. Némi fellendülést 1992– 1993 környékén könyvelhettek el maguknak az érdekvédők, feltehetőleg a tb-önkormányzati választásoknak köszönhetően. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de egyértelműen 1994–95-től, azaz a Bokros-csomag idejétől számítva csúsztak a rangsor aljára a szakszervezetek, amelyek 2002-ben – a munkaadókkal együtt – már a presztízslista végén álltak.
Az okok között elsőként az előző negyven év nevezhető meg – fogalmazott lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a szakszervezetek megítélésében ugyanakkor az utóbbi tíz évben történtek is sokat rontottak. – A rendszerváltozás óta húsz százalékkal romlott a keresetek reálértéke, másfél millió munkahely szűnt meg, miközben a tulajdonosi jövedelmek a két és félszeresükre növekedtek – mondta Palkovics. A haszonból éppen annak előállítói, azaz a munkavállalók nem részesedtek – tette hozzá. Palkovics szerint az érdekvédelemhez és a munkavállalók biztonságához szükséges törvények papíron léteznek ugyan, azokat alig lehet érvényesíteni.
Bár a kormány az érdekegyeztetés megújítását ígérte, a szakszervezetek ma is másodlagos szerepre vannak kárhoztatva. Érdemi beleszólásuk nincs a dolgokba – mondta Palkovics Imre.