Környezetbarát energiahordozók

Hazánkban a megújuló energiaforrások használatának aránya nagyon alacsony, az évtized végére azonban jelentős változásokra lesz szükség.

Kivétel nélkül minden ország gazdaság- és környezetpolitikai érdeke a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energiafelhasználás növekedési ütemének mérséklése. Ez elsősorban energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználásával valósítható meg. A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy kevésbé szennyezik a környezetet, mint a fosszilis hordozók. Részarányukat elsősorban a környezet és az élettér védelme, valamint a nemzetközi elvárások miatt kell növelni.
Az EU elvárásai szerint az öszszes felhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát 2010-re a jelenlegi hatról tizenkét százalékra kell emelni valamennyi tagországban. Hazánkban jelenleg 3,6 százalékos ez az érték, arra van reális esély, hogy az évtized végére hét százalékra emelkedjék a megújuló energiaforrások aránya.
Az EU ebből az energiaforrásból külön szabályozza termelt villamos energia arányát. A direktívák szerint az 1995. évi 13,9 százalékról 2010-re 22 százalékra kell növelni a villamosenergia-előállítás értékeit. Magyarország helyzete e tekintetben igen kedvezőtlen, ugyanis a hazánkban termelt villamos energia mindössze fél százalékát állítják elő a megújuló energiaforrásokból. Ezt az EU is figyelembe vette, és 2010-re az elérhető értéket 3,6 százalékban határozta meg. Szakemberek szerint az évtized végére a villamos energia legfeljebb öt százalékát állítjuk elő a megújuló energiaforrásokból.
A jelenlegi 3,6 százalékos részarányon belül a megújulóenergia-felhasználás 71,9 százalékát a tűzifa jelenti. A környezetvédelmi szempontból előnyös energiafelhasználás 10,8 százalékát a geometriai és három százalékát a vízi energia teszi ki. A növényi és egyéb szilárd hulladékok 11,3, míg a napenergia e körön belül 0,2 százalékot jelent. A kommunális szemét égetéséből, valamint a települési szennyvizekből nyert energia 2,8 százalékot jelent a megújuló energiaforrások felhasználásakor. Új elem a szélerőművek által termelt energia, igaz, még csak néhány település mellett helyeztek üzembe – például a Duna-part mentén levő Kulcs községben és a Nyírségben – ilyen létesítményt.
Az energiaforrások részarányának növeléséért már több kormányzati lépés történt. Egy 1999. júliusi kormányhatározat kiemelten kezeli a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítését, a Széchenyi-terv pedig vissza nem térítendő támogatással ösztönözte e törekvést. Az idén a Nemzeti energiatakarékossági program (NEP) ad az előző időszakhoz hasonló támogatást. A NEP mellett pályázni lehet a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatására vagy az Energiatakarékossági Hitel Alap kamattámogatásos kölcsönére. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vizsgálja egy önálló program elindításának lehetőségét.