Lesz Medgyessy-csomag?

Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy romlanak a magyar gazdaság mutatói, és nem sikerül teljesíteni az idei évre vonatkozó célkitűzéseket. A kabinet reformokat ígér, ám egyelőre hallgat arról: mi rejlik a tervezett lépések mögött.

Túl optimista az idei, 4,5 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó kormányzati prognózis – vélekedett tegnap a Magyar Televízió reggeli hírműsorában Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Járai emellett változatlanul kedvezőtlennek ítélte, hogy a bérkiáramlás jelenlegi szintje nem áll összhangban a magyar gazdaság jelenlegi teljesítőképességével. A közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap egyenesen bérbefagyasztásra intette a kormányt, hozzátéve, hogy el kellene halasztani a jövő évre tervezett adócsökkentő lépeseket.
A határozott hivatalos álláspont szerint ugyanakkor nincs szükség pótköltségvetés készítésére, bár az önkormányzatok támogatásával „foglalkozni kell”. A miniszterelnök rendkívüli kormányülésen figyelmeztetett arra, hogy a következő egy évben már nem várható a világgazdaság fellendülése, és reformlépések szükségesek a magyar gazdaság helyzetének javításához. A megszokott fordulatokon túl – versenyképesség javítása, munkahelyteremtés – ugyanakkor nem látszik: valójában mit ért a kormány reformok alatt. Szkeptikusabb szakértők szerint már készül a Medgyessy-csomag.
*
A GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa szerint idén ismét lassul a gazdasági növekedés és tovább romlik az egyensúly, annak ellenére, hogy a múlt év második fél évében már enyhe élénkülés volt tapasztalható.
A GKI tegnap kiadott előrejelzésében a márciusihoz képest 0,3 százalékponttal lefelé módosította GDP-előrejelzését: az idei évre a bruttó hazai termék 3,3 százalékos bővülésével számol, és úgy kalkulál, hogy az első negyedéves GDP három százalék alatt marad. Az idei, átlagos inflációt 4,8 százalékosra becsüli a kutatóintézet, 5,2 százalék körüli decemberi érték mellett. A folyó fizetési mérleg hiánya a GKI szerint elérheti a 3,8 milliárd eurót, és az államháztartás deficitje a GDP öt százaléka körül alakul.
A kutatók kedvezőtlen fejleményként értékelik a keresetek első hónapokban tapasztalt magas növekedését: a költségvetési szektorban a bruttó bérek 31, a reálbérek 24 százalékkal növekedtek a tavalyi béremeléseknek köszönhetően. Az üzleti szféra bruttó- és reálbér-emelkedésének tízszázalékos mértéke azonban azt jelzi, hogy az adóterhelés csökkentése nem fékezte a szektor keresetbővülését.
A kutatók azzal számolnak, hogy az idén a lakosság fogyasztása megközelítően hat százalékkal nő. A tavaly őszi közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása várhatóan szeptemberig tükröződik a statisztikákban, ezt követően számottevően lassul a költségvetési szektor keresetnövekedése. Az üzleti szférában folyamatosan enyhülő bérdinamikára lehet számítani és a beruházások is lassabb ütemben nőnek. A lakásszektor viszont várhatóan a támogatási rendszer átalakítása után sem veszít népszerűségéből, így a lakosság nettó pénzmegtakarítási rátája két százalék körül mozog: ez messze alatta marad más országok 6-7 százalékos megtakarításainak.
Az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de hatásai csak az év utolsó 4-5 hónapjában jelentkeznek. A bevételek várhatóan elérik a tervezettet, a kiadásoknál azonban nagyjából 100 milliárd forintos többlet valószínű – vélik a kutatók. A szakemberek szerint a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége az idén is tovább, 6-7 százalékkal romlik, amiből öt százalék a fajlagos bérköltség emelkedésének tudható be.