Ma Postabank-tender

A Postabank kétfordulós privatizációs pályázatát ma írja ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Vevőjelöltekben nincs hiány, így vélhetőleg év végére az egyik utolsó állami banknak már új tulajdonosa lesz. A gyors magánosításnak ugyanakkor a Postabank esetében is akadnak ellenzői.

Ma írja ki a Postabank kétfordulós privatizációs pályázatát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. A nyílt első fordulót követően – amikor még nem jelölik meg sem a minimum árat, sem a peres ügyek utáni állami garancia összegét – a második körben már csak három–öt vevőjelölt maradhat talpon. Ha minden az előre tervezett forgatókönyv szerint halad, ez év őszére kiderülhet, hogy ki lesz az egyik utolsó, állami kézben lévő pénzintézet új tulajdonosa.

A hozzávetőlegesen 400 milliárd forintos mérlegfőösszegű hitelintézet a hazai piac középmezőnyébe tartozik. A Postabank a tavalyi évet 1,776 milliárd forintos veszteséggel zárta, ami nagyjából félmilliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbi adatnál. A múlt év végén a bank szavatolótőkéje 22,2 milliárd forint volt, tőkemegfelelési mutatója 9,34 százalékot ért el. A Postabank saját tőkéje a múlt év végén 36,626 milliárd forintot tett ki. Ez évre a Postabank menedzsmentje félmilliárd forintos mérleg szerinti veszteséget tervez a mérlegfőösszeg 12 százalékos növelése mellett.

A Postabank az eladó állami bankok közül a legnagyobb s egyben a legcsábítóbb falatot jelenti. Ha a hazai bankszektor valamelyik szereplője szerzi meg a nem éppen eseménytelen múltú pénzintézetet, nagyságrendekkel javíthatja pozícióját a piacon. A versenytársak közül eddig is többen jelezték, hogy komolyan érdeklődnek a Postabank iránt: a potenciális vevőjelöltek között tartja nyilván a piac a Budapest Bankot, a Kereskedelmi és Hitelbankot, az Erste Bankot, de bejelentette vételi szándékát a piacvezető OTP is.

A Postabank vonzerejét elsősorban a lakossági piacon betöltött, domináns szerepe jelenti. Javítja a sikeres eladás esélyeit, hogy a banknál komoly hatékonyságnövelő program indult, és a hitelezési aktivitás is növekszik.

A Postabank eladásának ugyanakkor most is akadnak ellenzői. A nagyobbik ellenzéki párton kívül helyteleníti az állami bankok gyors privatizációját Suchman Tamás, a Horn-kabinet privatizációs minisztere is, aki a múlt héten úgy fogalmazott: ésszerűtlen és szakszerűtlen a jelenlegi technikával folytatni a privatizációt, hiszen az európai uniós tagság révén az állami vagyon jelentősen felértékelődik majd. A politikus szerint az egyenkénti privatizáció helyett a meglévő bankokból egy szakosított pénzintézetet kellene létrehozni, amelynek részvényeit 49 százalékban vihetnék piacra.