A Máért történetében még soha nem voltak egymástól ennyire távol az álláspontok – jelentette ki Kovács Miklós KMKSZ-elnök este nyolc órakor újságírók gyűrűjében. Információink szerint a szombat délelőtti szakértői egyeztetés után csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tartotta elfogadhatónak a státustörvény módosítástervezetét. A délutáni éles vitában fordulatot hozott a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökének felszólalása. Bugár Béla kemény hangú beszédben bírálta a tervezetet előkészítő külügyminisztériumi stábot, amiért az nem volt hajlandó engedményeket tenni a módosítások terén, és mellőzte az előkészítésnél a Határon Túli Magyarok Hivatalát. A felvidéki politikus felszólalását technikai szünet követte, mely alatt a kormány képviselői külön tárgyalást folytattak az MKP-vel, s ezt követően több javaslatát is elfogadták. Lapunk úgy tudja, az MKP az RMDSZ-t is bírálta engedékeny hozzáállása miatt. Az esti órákig az sem volt egyértelmű, hogy a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elfogadja-e a tervezetet.
*
Este tíz órakor derült csak ki: három Máért-tag, a Fidesz, a VMDP és a KMKSZ elfogadhatatlannak tartja az Országgyűlés elé kerülő dokumentumot, s nem írta alá a tanácskozás zárónyilatkozatát. Az ülés folyamán Eörsi Mátyás szabad demokrata politikus úgy vélte, a státustörvény megbukott. Tabajdi Csaba (MSZP) pontosította kollégája kijelentését, megállapítva: „orra bukott a kedvezménytörvény”.
Az ülést követő sajtótájékoztatón a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség nevében Németh Zsolt örömét fejezte ki, hogy a módosító javaslatoknak több mint a felét elfogadták, mint mondta, ez a határon túli szervezetek határozott fellépésének köszönhető. Hiányolta ugyanakkor a végső változat preambulumából kimaradt „egységes magyar nemzet” kifejezést, és megjegyezte, hogy a kormány folyamatosan a nem létező uniós nyomásra hivatkozik. Az ellenzéki politikus leszögezte, a kedvezménytörvényt számos területen – egészségügy, hátrányos helyzetű régiók támogatása, oktatási és kulturális támogatás – leszűkítették. Megemlítette, hogy a magyarigazolvány immáron csak Magyarországon, és csakis egyes kedvezményekre vehető igénybe. Szót ejtett arról, hogy a vízumokat illetően kikerült a szövegből a kedvezményes elbírálás elve. Megállapította, hogy a státustörvény végrehajtása elakadt, s a baloldali kormány teherként tekint a határon túliakra.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, számukra a törvény alkalmazhatósága és az oktatási kedvezmény bővítése – az új változat értelmében nemcsak a két- vagy többgyermekesek, de az egy gyermekkel rendelkezők is jogosultak a támogatásra – fontos változás, ezért támogatták a mostani javaslatot. Bugár Béla rámutatott, többek között azért szavaztak igennel, mert az oktatási-művelődési támogatás az intézmények mellett mostantól a magánszemélyekhez is eljut. Hasonlóan vélekedett Kasza József, a VMSZ elnöke, bár hozzátette, számukra a mostani tanácskozásnak nem volt igazi tétje, hiszen belgrádi koalíciós partnereik rábólintottak a kedvezménytörvényre. Élesen bírálta a módosított kedvezménytörvényt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az új változatot az eredeti törvény „kilúgozásának” nevező politikus leszögezte, a KMKSZ nem lesz partner a jogfeladásban. Kovács azt kívánta az ülés résztvevőinek, hogy „egy brüsszeli portás” telefonja után ne ismétlődjenek meg a történtek. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy célszerűbbnek, jobbnak, tartalmasabbnak tartották a Máért tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot.
Az érdemi vita megkezdését megelőzően Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntötte a résztvevőket. Kijelentette, hogy az „egységes magyar nemzet” kifejezés szövegből való mellőzését nem tartja indokoltnak. Végezetül hitet tett a kedvezménytörvény európaisága mellett, de felhívta a figyelmet, hogy a „pozitív diszkrimináció nélküli kedvezménytörvény fából vaskarika”. „Tartozunk a jövőnek, a magyar gyermekeknek annyival, hogy nem tékozoljuk el az esélyt” – kezdte beszédét Medgyessy Péter miniszterelnök. Ezután sorra vette a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos terveit, elképzeléseit. Beszélt arról, hogy az Apáczai Csere János Alapítvány 1,2 milliárd forinttal gazdálkodhat, s az Illyés Közalapítvány is újrakezdheti munkáját. Medgyessy megemlítette a Bukarest–Budapest autópályát, a Corvinus Alap törzstőkeemelését. Kifejezte meggyőződését, hogy a vízumkérdésről tovább kell tárgyalni, és egyúttal törekedni kell a vízumdíjak csökkentésére. A résztvevők körében derültséget keltett, amikor Medgyessy Péter az eltűnő határokra utalva, „lassan, de biztosan eltűnő határokon túl élő magyarokról” tett említést. Kovács László külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény nem státust, hanem kedvezményeket ad. Úgy vélte, hogy a szóban forgó törvény nem kisebbségvédelmi rendelkezés, hanem „nagyon speciális helyzete van”. Kovács arról is szólt, hogy leendő EU-tagságunk kötelezettségekkel jár, igazodnunk kell a szabályokhoz. Éppen ezért az unió joggal várja el, hogy egy tagállama se okozzon feszültséget – tette hozzá. Végezetül kifejezte meggyőződését, hogy a módosításokkal a törvény eredeti céljai nem módosulnak, és felszólította a magyarországi résztvevőket, hogy tegyék félre pártpolitikai érdekeiket.
Kormányfőként nem tartja lényeges dokumentumnak a Máért zárónyilatkozatát Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök, aki arra számít, hogy a kedvezménytörvény módosítását érintő kérdésekről magyar partnerétől, Medgyessy Pétertől kap majd megfelelő tájékoztatást – számolt be tegnap az MTI.
magyar péter
Kudarcos évet zárt Magyar Péter, elbukott a pártvezér a mozgósítási versenyben
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!