Reformra szorul az elnöki rendszer

A jelenlegi rotációs elnöki rendszer nem tartható fenn a huszonöt tagúra bővülő EU-ban – közölte tegnap újságírók előtt a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára. Balázs Péter ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a tagállamok egyenlő eséllyel tudjanak „beülni” az elnöki székbe.

A konvent tagjainak kicsit „körmére égett” a hatalmas munka – vélte Balázs Péter. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Valéry Giscard d’Estaing, az EU jövőjével foglalkozó testület elnökének athéni felvetésére – miszerint az unió tagjai az eredeti határidő betartását vagy egy alaposan, „szépen” kidolgozott dokumentumot választanak-e – a tizenötök egyértelműen az ütemterv betartása mellett tették le voksukat. A konventnek a június 20–21-i thesszaloniki csúcstalálkozóig kell az asztalra tennie a szerződés tervezetét. Ez a dokumentum első, alkotmányos részét illetően (amely az elveket, az értékeket és a célkitűzéseket sorolja fel) lehetséges, ám a szerződéses, technikai rész várhatóan nem készül el tökéletesen. Nem kizárt egyébként az sem, hogy a tervezetben bizonyos részeknél két megoldást is ajánlanak a csúcs résztvevőinek.
Az EU jövője szempontjából problémát jelent a tagállamok megnövekedett száma is, az eredetileg hat országra kitalált struktúrát illetően ugyanis 25 tag esetében már nehézségek akadhatnak. A jelenlegi rotációs elnöki rendszer – amikor is félévente más-más ország tölti be az Európai Tanács elnöki tisztét – nem tartható fenn a huszonötök Európájában. Balázs Péter ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a tagállamok egyenlő eséllyel foglalhassák el ezt a pozíciót. Az állandó elnöki poszt létrehozása kapcsán az államtitkár elmondta: noha a kérdésben még nincs konkrét magyar álláspont, a konvent többsége nem támogatja ezt az elképzelést, mivel kettősség alakulna ki például az Európai Bizottság elnöki funkciója mellett.
Az integrációs államtitkár emlékeztetett arra is, hogy Magyarország a csatlakozási szerződés aláírása óta megfigyelői státussal rendelkezik az EU intézményeiben. Ám míg a tanácsban a jelenlegi megfigyelők tevékenysége nem sokban különbözik attól, amit majd a tényleges tagság alatt végeznek, a parlamentben 2004. május 1-je után más minőségű lesz a munka. A jövő évi európai parlamenti választásokat követően a jelenlegi delegáltak hazatérnek és helyüket választott képviselők foglalják el. Balázs Péter elmondta azt is, hogy a bizottság által felkínált állásokra – amelyek iránt általában óriási az érdeklődés – közvetlenül lehet pályázni. Felső- és középvezetői szinten a magyarok számára 33 poszt lesz biztosítva, valamint egy főigazgatói és egy biztosi pozíció. Az államtitkár leszögezte: a magyar álláspont szerint a Nizzában elhatározott „egy ország–egy biztos” elvből nem lehet engedni.