Szétdurrant kormányfői ígéretek

Jóformán semmiféle lépést nem tett a kormány Medgyessy Péter miniszterelnök tizenkét pontos, még a kampány során tett zöldvállalásainak megvalósulásáért – derül ki környezetvédelmi szakemberek értékeléséből. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Fülöp Sándor, a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) munkatársa a menesztett környezetvédelmi miniszter, Kóródi Mária által is átvett vállalásokból kilenc pontban inkább visszalépést tapasztalt, míg mindössze egyet találtak, amelyben egyértelműen előrelépés történt az eltelt egy év során.

Medgyessy Péter másfél évvel ezelőtt tett első ígérete, hogy kormánya „elsőbbséget biztosít az olyan politikának, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és természetes környezetét, a természeti értékeket.”
Fülöp Sándor és Lukács András szerint ezen a téren nem történt érdemi elmozdulás.
„A nemzeti közép kormánya 2002 és 2006 között előrelép az ökoszociális piacgazdaság, a fenntartható fejlődés megteremtése felé.”
A szakértők elismerik: a kormány valóban érdemi lépéseket tett az oktatás, a kultúra és az egészségügy helyzetének javítására. Ugyanakkor azt is leszögezik, hogy továbbra is a fenntarthatatlan gazdasági folyamatok dominálnak.
„Csak olyan új törvény, kormány- és miniszteri rendelet, valamint kormányhatározat kerül elfogadásra, amely nem csökkenti a környezet-, természet- és egészségvédelem, továbbá az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás jogszabályokkal biztosított szintjét.”
A szakértők szerint az új kormány hivatalba lépését követően több, nem a környezetvédelmi ágazat által előkészített, de a környezet védelme szempontjából hátrányos jogszabályt fogadtak el. A közlekedésről szóló törvények módosítását, a villamos energia ellátásával kapcsolatos zavarokról szóló jogszabályt, valamint az országos sugárzási helyzet és a radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről szóló új jogszabályt egyaránt rossz iránynak minősítették. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítása kapcsán megjegyezték: a környezetvédő szervezetek számos javaslatot dolgoztak ki, a kormány azonban egyiket sem vette figyelembe. A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló jogszabályról azonban már jobb volt a véleményük. Egyértelműen kedvező folyamatnak nevezték, hogy a civil szervezetek véleményét is figyelembe véve elkészült a Második nemzeti környezetvédelmi program és a Nemzeti természetvédelmi alapterv tervezete. Hozzátették azonban: a fő problémát mindezektől függetlenül abban látják, hogy a környezetvédelmi szervezetek nem kaptak semmilyen értesítést vagy legalább utólagos információt a jogszabályalkotás megindításáról, a kész jogszabályok megjelenéséig nem tudtak azokról.
„A tervezett új törvények, kormány- és miniszteri rendeletek felsorolását, továbbá az előzetes koncepciókat a lehető legkorábbi időpontban hozzáférhetővé tesszük.”
Az egyeztetés hiányát a környezetvédők abban látják, hogy a társtárcáknak eszük ágában sincs semmiféle jogszabálytervezetet megküldeni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (KVM). A tárcán belül pedig nincsen olyan szervezeti egység, amely ezt a kötelezettséget rendszeresen számon kérné. A KVM további hibájaként felrótták, hogy nem alkotta meg a környezet védelme szempontjából jelentős jogszabályok vizsgálati elemzésének részletes szabályait. Azt is nehezményezték, hogy a környezetvédelmi adatok nyilvánosságáról szóló nemzetközi aarhusi egyezmény tényleges végrehajtása érdekében a magyar kormány eddig rendkívül keveset tett. Az egyezmény gyakorlati megvalósítását nehezíti, hogy idén számottevően csökkennek a környezet- és természetvédő társadalmi szervezeteknek juttatott állami források – mondták.
„Áttekintjük, szükség szerint módosítjuk azokat a meglévő szabályokat, amelyek a környezetvédelmi ügyek elbírálásának szakszerűségét, hatékonyságát s megfelelő időben történő elbírálását eredményezik.”
A szakemberek szerint e körben elsősorban a környezetvédelmi hatóságok munkaterhét kellene észszerűsíteni. Ugyanakkor azt is nyilvánvalónak nevezik, hogy a hatóságok a rájuk ruházott feladatokkal olykor még csak tisztában sincsenek.
„A területfejlesztési és településrendezési tervek és programok megalkotása, továbbá végrehajtása a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével, a társadalmi és gazdasági partnerek bevonásával történik.”
A kutatók nem tapasztaltak javulást.
„2003. június 30-ig elkészítjük a környezetszennyező tevékenységek támogatásának mértékét tartalmazó kimutatást, amelyet a csökkentés megvalósítása érdekében társadalmi vitára bocsátunk.”
Medgyessy Péter ígéretéhez a környezetvédők csak annyit tettek hozzá: „többszöri megkeresésünk ellenére sem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, sem a Pénzügyminisztérium nem tett semmilyen lépést.”
„Az Európai Unió fenntartható fejlődés stratégiájának figyelembe- vételével 2004. december 31-ig elkészíti Magyarország fenntartható fejlődés stratégiáját.”
A környezetvédők elismerték: megkezdődött a munka.
„A környezetvédelmi minisztérium önállóságát garantálva tisztázzuk a tárcaközi feladat- és hatásköri átfedéseket.”
A szakemberek kedvezőnek nevezték, hogy megmaradt a tárca önállósága, azonban azt is hangsúlyozták: az integráció elvének gyakorlati megvalósulására nagyon kevés jel mutat.
„Támogatjuk a fejlesztések elsődlegesen rozsdaövezetben történő végrehajtását, az önkormányzatokat és a gazdálkodókat a szabályozórendszer átalakításával erre ösztönözzük.”
A kutatók ennek kapcsán leszögezték: a környezetvédelmi érdekegyeztetést szolgáló Országos Környezetvédelmi Tanács 2002 novemberében állásfoglalást juttatott el a kormányhoz arról, hogy milyen módon lehetne a rozsdaövezetek revitalizációját konkrét gyakorlati intézkedésekkel elősegíteni. A kapott válaszból kiderült: a kormány ez ügyben semmit sem tervez.
„Kezdeményezzük az országos településrendezési és építési követelmények módosítását.”
A zöldek szerint az érdemi munka még meg sem kezdődött.
„Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az új állami beruházások ne rontsák a természeti és épített környezet állapotát.”
Azonban a realitás: az Országos területrendezési terv (OTT) lefekteti az infrastruktúra-hálózat és a területfelhasználási övezetek kereteit, ebben azonban a természetes területek, mezőgazdasági területek, gyepek stb. védelme, a Natura 2000 hálózat nem szerepel. A természetközeli állapot visszaállításáról, a természeti területek növeléséről, a települések kompaktságának biztosításáról sincs szó.
„Kormányom fokozott figyelmet fordít a zöldterületek megóvására, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, továbbá kijelentem, hogy újabb vízlépcső építését nem támogatjuk.”
A szakemberek úgy tartják, hogy a helyi önkormányzatok túlnyomó többsége rablógazdálkodást folytat a még meglévő zöldterületeivel. A kormány tehetetlenül figyeli ezt a folyamatot. A fák védelméről szóló új jogszabály kidolgozása eddig csak ígéret maradt. Továbbra is hiányoznak a zöldterületek védelme szempontjából elengedhetetlen gazdasági ösztönzők. A szén-dioxid-kibocsátás terén kedvező és kedvezőtlen intézkedések egyaránt történtek, azonban környezetvédelmi szempontból összességében tovább romlott a helyzet. Ugyanakkor a közlekedés terén a kormány több, kedvező intézkedést is tett – ismerték el a környezetvédők.
Végezetül Medgyessy Péter azt is ígérte: „mindezek megvalósításában jelentősen támaszkodunk az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményére, iránymutató állásfoglalására, kezdeményezéseire.”
A kutatók ezen ígéret kapcsán leszögezték: mivel az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalásaira visszajelzést szinte soha nem kap, ezt a kötelezettségvállalást közvetlenül ellenőrizni nem tudjuk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a környezetvédelmin kívül a többi minisztérium lényegében nem hajlandó tudomást venni a tanács létezéséről.