Tanácskozott a NATO

Prágában a NATO-tagállamok parlamentjei több száz képviselőjének részvételével folyó tavaszi ülésen elsősorban arról folytattak eszmecserét, hogy euroatlanti vonatkozásban milyen nyomokat hagyott az iraki háború.
George Robertson, a NATO főtitkára a tanácskozáson azt hangoztatta, hogy az észak-atlanti védelmi szövetség a biztonság érdekében kész bárhova kiküldeni erőit, ha erre szükség mutatkozik. Hozzáfűzte azonban, hogy a NATO már nem kívánja „Európa mozgó ügyeleteseként” oltogatni a balkáni típusú ellentéteket. Megjegyezte azt is, Európának már nem kellene fizetésben részesíteni a 98 százalékot kitevő s akcióra képtelen katonákat. Az a tragédia, mondta, hogy Európában kétmillió egyenruhát viselő ember van, de ennek csupán két százaléka alkalmas a bevetésre. Vladimir Spidla cseh kormányfő a NATO parlamenti közgyűlésén kifejtette, nem lenne helyes, ha az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államokkal versenyző katonai szuperhatalommá válna. Szerinte az uniónak szüksége van ugyan saját védelmi és külpolitikára, ám ez nem történhet a transzatlanti kapcsolatok rovására. A NATO sikere kezdettől fogva abban rejlik, hogy egyik lábával szilárdan Európában áll, a másikkal pedig az észak-amerikai kontinensen. Hasonlóan vélekedett a hét elején Cyril Svoboda cseh külügyminiszter is, aki szerint egy teljesen önálló uniós védelmi rendszer gondolata elfogadhatatlan.
*
Václav Klaus cseh államfő az ország uniós csatlakozását népszerűsítő televíziós reklámkampányt „célzott provokációnak” minősítette, amely az embereket a referendum során inkább a szavazástól való távolmaradásra készteti. Ilyen kampány helyett – véli Klaus – hasznosabb lenne, ha komoly vita folyna a csatlakozás előnyeiről és hátrányairól.