Pénteken történelmi rekord tanúi lehettek a londoni devizapiac szereplői: az euró megszületése óta először átlépte a bevezetésekor, 1999. január elsején érvényes árfolyamát. Szakértők szerint e küszöb lélektani határ volt, amit azzal támasztottak alá, hogy az áttörés után heves dolláreladások erősítették további fél százalékkal az európai devizát. A devizapiac hangulata kezd emlékeztetni az öt évvel ezelőtti nagy részvényboomra, amikor már a háziasszonyok is a tőkepiac híreit böngészték. Akkor a tőzsdeindexek mozgását latolgatták a szerencsevadászok, most az vált gyakori társasági témává, mikor éri el a dollár a mélypontját, milyen árfolyamon éri meg zöldhasút vásárolni?
Mielőbb eurót?
Budapesti találkozójukon éppen a spekulációs lehetőségek szűkítéséről tanácskoztak az EU-hoz csatlakozni készülő országok pénzügyminiszterei. Az alaphangot Pedro Solbes, az Európai Unió monetáris ügyekért felelős biztosa adta meg, aki kedden egy prágai konferencián arról beszélt, hogy az árfolyam-stabilitás kontrollálására bevezetendő ERM 2-es rendszerben a nemzeti valuták lebegtetési sávja nem plusz-mínusz 15 százalékos lesz, hanem egy ennél szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalék. A monetáris biztos nyilatkozata heves ellenreakciókat váltott ki az unióban és a csatlakozás előtt álló országokban is. A budapesti találkozón Dusan Mramor szlovén pénzügyminiszter úgy vélte: a szűkített intervenciós sáv sértené az unió alapelvét, amely az egyenlő elbánásra épül, továbbá növelné a valutaspekuláció lehetőségét, ami ellen a szűk sáv nem tenne lehetővé hatékony védekezést. Solbes nyilatkozata nyomán olyan kritikák is elhangzottak, amelyek nem a kilátásba helyezett, szűkített sáv jogosultságát vonják kétségbe, hanem magát az ERM2 létjogosultságát. A tervezett árfolyamrendszer purgatórium, kockázatos és szükségtelen vesszőfutás – idézte az MTI Isaac Tabor, a Merrill Lynch igazgatójának cikkét a Wall Street Journal európai kiadásából.
Miközben az euró folytatta az év eleje óta tartó erősödését, az európai és a tengerentúli részvényárak szinte egyöntetűen süllyedtek. A londoni FTSE–100-as mutató 1,7 százalékkal került egy héttel korábbi szintje alá, a frankfurti tőzsde irányadó DAX indexe pedig 5,6 százalékos veszteséget halmozott fel az utolsó öt kereskedési napon. Az USA-ban sem volt sokkal jobb a helyzet: a hagyományos iparágak tőzsdei megítélését tükröző Dow Jones 0,9 százalékkal olvadt ebben az időszakban, a csúcstechnológiát képviselő Nasdaq Composite index pedig 1,85 százalékot veszített. Nem vonhatunk le messzemenő következtetést a pesti BUX trenddel szembeni, 0,43 százalékos erősödéséből, hiszen négyszereplős börzénk indexét a pénteki zárás előtt, a Richter váratlan felerősödése lendítette a pozitív tartományba. A gyógyszergyártó papírjának pénteki kétszázalékos drágulása sem tudta maradéktalanul ellensúlyozni a korábbi napok veszteségét, így a hetet 0,12 százalékos veszteséggel fejezte be a papír. Egy százalékkal olcsóbb lett az OTP, és 1,4 százalékkal visszaesett a Mol árfolyama is. Az indexet egyedül a Matáv tudta a múlt héten túlteljesíteni a vezető részvények közül: 0,8 százalékkal drágult.
Vita az akvizícióról
Nem tesz jót a Mol árfolyamának a Slovnaft-akvizíció lezárását gátló vita. A hét utolsó kereskedési napján a pozsonyi tőzsde bejelentette: elszámolta a Mol által kifogásolt ügyletet. Mint ismert, március 20-án 202 000 darab Slovnaft-részvény cserélt gazdát a tőzsdén a piaci árat lényegesen meghaladó árfolyamon. Amennyiben ezt – a Mol szerint tisztességtelen árfolyam-befolyásolást célzó – ügyletet is figyelembe kellene vennie a magyar társaságnak a kisebbségben maradt részvényesnek felkínált vételi ajánlatban, az harmincmillió dollárral drágítaná meg a Mol számára a Slovnaft megszerzését. A szlovák felügyelet még nem nyilatkozott a kétes ügylet megítéléséről. A Mol vezetőinek korábbi nyilatkozatai szerint minden lehetséges jogi eszközt igénybe vesznek igazuk bizonyítására. Az ügyletben érintett J&T befektetőcsoport egy hete, az általa kezdeményezett rendkívüli közgyűlés szünetében, egy rögtönzött ellenközgyűlésen kísérletet tett a Slovnaft igazgatóságának leváltására. A hetven százaléknál nagyobb részt kezében tartó Mollal szemben saját jelöltjeiből szándékoztak igazgatóságot kreálni. A sajátos eszközöket alkalmazó befektetők körülbelül 15 százaléknyi részesedéssel rendelkeznek a Slovnaftban.
Kemény törést idézett elő az OTP részvénygörbéjén a kormány múlt heti döntése a lakáshitelezés feltételeinek megszigorításával. A bankpapír kurzusa egy hónap alatt a 2300 forintos szintről 2500 forintig emelkedett, ahonnan a kormánydöntés után 2400 forintig esett. Az emelkedést az elemzők a sikeres bolgár akvizíciónak tulajdonították. A hét elején Szófiában az OTP vezetői aláírták a DSK Bank megvételéről szóló szerződést. Az eladó nevében Milen Velcsev pénzügyminiszter, valamint Neli Kordevszka, a privatizációért felelős társaság ügyvezető igazgatója írta alá. Az OTP-nek az osztrák Erste Bankot sikerült megelőznie a tenderen. Az erős lobbitevékenységet folytató osztrákok sokáig esélyesnek tűntek, a döntésre jogosultak pedig két pártra szakadtak. A DSK a könyv szerinti értékének 2,38-szorosáért lett az OTP csoport tagja.
Elad az elnök
Amíg az OTP vezetői Szófiában lobbiztak, addig idehaza a bankszektor egészére negatív hatást gyakorló kormánydöntés született. Eszerint az év második felétől lényegesen szűkül a kedvezményes hitel felvételére jogosultak köre. A döntést már a múlt év végén kilátásba helyzeték az MSZP politikusai, s a héten meghozott szigorításoknál korábban létezett keményebb változat, az elemzők szerint mégis érzékeny veszteség érte ezzel a bankrendszert. Az MTI–Eco által idézett elemzői vélemény szerint akár hatmilliárd forinttal is csökkentheti a kormánydöntés hatására visszaeső lakáshitelezés az OTP profitját. Fenyő György üzletpolitikai igazgató csütörtökön azt közölte, hogy az OTP nem változtatja meg nyereségtervét a lakáshitel-támogatások szűkítése miatt. Pénteken délután azonban a piac egy számára egyértelműen értelmezhető jelzést kapott: Csányi Sándor elnök-vezérigazgató hivatalosan bejelentette: előző nap 296 825 OTP-részvényt értékesített 2470 forintos árfolyamon. Ezt megelőzően, az elmúlt három hét során Lenk Géza és Lantos Csaba vezérigazgató-helyettesek is tettek részvényeladásra vonatkozó bejelentéseket.
A múlt hét nyertese egy évekig szunyókáló papír, a Brau részvénye lett. A sörrészvény felvásárlási várakozások hatására néhány nap alatt több, mint ötven százalékkal drágult. A hirtelen jött nyereségnek száz-kétszáz magánrészvényes és néhány hazai befektetési alap örülhet.
magyar péter
Kudarcos évet zárt Magyar Péter, elbukott a pártvezér a mozgósítási versenyben
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!