Végkiárusítás

Az utolsó, magyar tulajdonú kereskedelmi bankokat adja el a magyar állam. A Postabank, a Konzumbank, illetve a Földhitel- és Jelzálogbank privatizálása révén vélhetőleg tovább növekszik a külföldi tulajdon – és részben a befolyás – aránya a hitelintézeti szektoron belül. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kimutatása szerint a külföldi tulajdon továbbra is domináns, bár tavaly a közvetlen belföldi tulajdon részaránya 36 százalékra nőtt a jegyzett tőkében. (Ez viszont leginkább a Magyar Fejlesztési Banknál végrehajtott állami tőkeemelés eredménye volt.) A külföldiek a bankszektor jegyzett tőkéjéből közvetlenül 60,5 százalékkal részesedtek 2002 végén.
A most felkínált trióból a legnagyobb falatot kétségkívül a Postabank jelenti, hiszen mérete és viszonylag nagy ügyfélköre miatt kívánatos lehet bármely, gyorsan növekedni kívánó szereplő számára, de akár egy új, külföldi piacra lépőnek is megfelelő bázist jelenthet. A már többször eladósorba került Postabankra előzetesen is több, komolynak látszó kérő jelentkezett: a jelöltek között szerepel a Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az Erste, és természetesen az OTP Bank is. Ha végül ez utóbbi pénzintézet kapná meg a szokottnál viharosabb múltú Postabankot, akkor tovább növelhetné amúgy is tetemes előnyét, de siker esetén néhány, mérete alapján középmezőnybe tartozó bank több helyezést is előreugorhat a ranglétrán. A nehéz évek után alaposan kitisztított Konzumbank leginkább jó minőségű portfóliójával és értékes kisvállalkozói ügyfélkörével arathat sikert, ám korántsem akkora falat, mint a Postabank, így megszerzése a vevő számára nem jár látványos méretbővüléssel.
A három eladó bank várhatóan nem hoz rekordbevételt a költségvetésnek: az eddig kiszivárgott információk szerint az eladó magyar állam összesen hatvan-nyolcvanmilliárd forintra számíthat értük. Részben ezért, részben gazdaságfilozófiai megfontolások alapján többen is keményen bírálják a kormány bankprivatizációs tervét. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a napokban kifejtette: az előző kormányzati ciklusban alaposan feltőkésített három pénzintézet nyereségesen működik, és olyan, több százezer embert érintő feladatok kapcsolódnak a nevéhez, mint a lakás-, gazda- illetve diákhitelezés. A tervezett privatizációnak „belső ellenzéke” is akad. Suchman Tamás, a Horn-kabinet privatizációs minisztere csütörtökön úgy fogalmazott: ésszerűtlen és szakszerűtlen a jelenlegi technikával folytatni a privatizációt, hiszen az uniós tagság révén az állami vagyon jelentősen felértékelődik. A politikus szerint az egyenkénti privatizáció helyett a meglévő bankokból egy szakosított pénzintézetet kellene létrehozni, amelynek részvényeit 49 százalékban vihetnék piacra.
***
A nagyobb hazai bankok tulajdonosi szerkezete
(a jegyzett tőke százalékában)
Bank neve Külföldi Hazai
OTP Bank 80,8 19,2
Kereskedelmi és Hitelbank 99,31 0,68
Magyar Külkereskedelmi Bank 99,68 0,32*
CIB Bank 100 0
HVB Bank Hungary 100 0
Raiffeisen Bank 96,10 3,90
Postabank 0,01 99,99
Erste Bank 99,8 0,2
Budapest Bank 99,25 0,75
Citibank 100 0
* egyéb tulajdonosok
Forrás: Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach, saját gyűjtés