A kamara mit sem tud a tárca terveiről

A Magyar Agrárkamara főtitkárának nincs tudomása arról, hogy falugazdászok kerülnének a szervezethez. Az agrártárca újabb értesüléseink szerint nemcsak eddig vállalkozóként, hanem köztisztviselőként dolgozó falugazdászokat is a kamarához irányítana.

Nem tud arról a Magyar Agrárkamara (MAK) főtitkára, hogy a falugazdászok közül bárki is a testülethez kerülne. Ebele Ferenc munkatársunknak elmondta: az agrárkamara a kifizetőügynökség, azaz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkájának segítése mellett a termelők uniós felkészítését, képzését, oktatását és az ezzel kapcsolatos mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer kidolgozását tűzte ki célul.
Ebele Ferenc kérdésünkre elmondta: a területi agrárkamaráknál összesen 130 ember dolgozik, és ez a létszám nem elég a feladatok ellátására. Egy korábbi felmérésük szerint tavaly hasonló munka elvégzésére 400-500 főre lett volna szükségük, de mert a feladatok változnak, jövőre valószínűleg kevesebb fővel is eleget lehet tenni ilyen „kihívásoknak”. A főtitkár azonban azt mondta: ha a falugazdászok az agrárkamarához kerülnek, találnak nekik feladatokat, lesz munkájuk.
*
Mint korábban megírtuk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a vállalkozó falugazdászok szerződését, amely június 30-án lejárt volna, meghosszabbítja augusztus 15-ig. Ezután ők, mivel vállalkozók, nem láthatnak el állami feladatokat, mert az összeférhetetlen lenne az érvényben lévő jogszabályokkal, így a szolgáltatási feladatokat el kell különíteni a szakigazgatási és szakhatósági feladatoktól. Ilyen szolgáltatásokat az Agrárkamara, az agrárérdek-képviseletek – például a Magosz, a Parasztszövetség, a MOSZ –, vagy más civil szervezetek keretein belül lehet elvégezni. Ha ezt a munkát az állam támogatni kívánja, akkor azt csak olyan szervezeten keresztül teheti, amely megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik és már folytatott ilyen tevékenységet. Az említett szervezetek közül azonban csak a Magyar Agrárkamara rendelkezik ilyen tapasztalattal. A FVM elképzelései szerint az érintett falugazdászoknak szolgáltatói munkát kellene folytatniuk, azaz a termelők és a gazdák felé továbbítanának minden őket érintő információt, elmagyaráznák az egyes rendelkezések, jogszabályok lényegét, és segítenének a pályázatok, adatlapok kitöltésében. Ez a leírás lényegében megfelel annak, amit Ebele Ferenc kamarai feladatként megjelölt.
Információink szerint azonban nemcsak a vállalkozó falugazdászokat helyeznék át a MAK-hoz, hanem mintegy 200, jelenleg köztisztviselőként dolgozó falugazdász is kamarai irányítás alá kerülne.
A falugazdász-hálózat 1994. március elsején kezdte meg tevékenységét, ekkor a földművelésügyi tárca első lépcsőben 770 egyéni vállalkozóval kötött szerződést a feladat betöltésére. De nem sokáig dolgozhattak nyugodtan, mert a Horn-kabinet nem tartott igényt munkájukra, amit viszont szakmai körökben igencsak hasznosnak ítéltek, így a hálózat – először – a Magyar Agrárkamara felügyelete alá került 1995. július elsején. Ekkor a falugazdászok átminősültek kamarai gazdajegyzővé, feladatkörük pedig annyiban változott, hogy ki kellett szolgálniuk a kamarai községi, városi mezőgazdasági bizottságokat is. A falugazdászok kamarai átvétele nem volt teljesen tét és érdek nélküli, mert az agrártárca 1995-ben 600 millió forintot fordított a falugazdászokra, az összeg felét, 300 millió forintot azonban a MAK-nak utalta át, hiszen a falugazdászok fél évtől a szervezet égisze alá tartoztak. Manapság az átlagos falugazdász átlagos havi vállalkozói díja 161 ezer forint.