Az ET elfogadta a Jürgens-jelentést

Tegnapi közgyűlési határozatában a státustörvény további módosítását sürgette az Európa Tanács (ET). Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, minden eddigit alulmúló döntés született Strasbourgban. Abszurdnak nevezte, hogy a határozat a nemzet fogalmát a fennálló országhatárokat megkérdőjelező politika részeként értelmezi.

A 13 pontból álló határozattervezet alapja a holland Erik Jürgens által a bizottság elé terjesztett és a magyar javaslatoknak megfelelően már számos ponton módosított, továbbá a bolgár Lacsezar Tosev által a politikai kérdések bizottságában benyújtott jelentés. A tervezetként benyújtott szövegen már nem hajtott végre lényeges módosításokat a közgyűlés. Tényként rögzítette, hogy a magyar Országgyűlés 2003. június 23-án módosította a törvényt, s megőrizte a dokumentumban – immár határozatban – a további két- és többoldalú konzultációkra vonatkozó ajánlást. Az ET határozatában egyébként üdvözölte a magyar kedvezménytörvény két nappal ezelőtti módosítását, de sürgette a magyar kormányt és parlamentet a törvény további átalakítására. A határozat kimondja: a felelősséget a kisebbségek sorsáért minden esetben alapvetően az az ország viseli, amelynek az illető kisebbség tagjai az állampolgárai.
*
A magyar kedvezménytörvényről szóló határozatában a közgyűlés elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságuk megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban: az anyaállamoknak a segítség nyújtásánál ügyelniük kell, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az állam is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. A határozat kimondja, hogy az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú alapon kell eljárniuk, s megállapítja, hogy 2001-ben elfogadott magyar törvény néhány szomszédos ország részéről bírálatokat váltott ki. Elismeréssel szól a Románia és Magyarország közötti egyetértési memorandum létrejöttéről, s megállapítja: több olyan pont, amely problémát okoz, elfogadható vagy módosítható lett volna, ha előzetesen a magyar–román-memorandumhoz vezető egyeztetés előzte volna meg.

A határozatban „a közgyűlés tudomásul veszi és üdvözli, hogy a magyar Országgyűlés 2003. június 23-án módosította a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt számos olyan ponton, amely korábban bírálat tárgyát képezte. Ez a módosítás azonban nem kétoldalú tárgyalások alapján jött létre. A közgyűlés ezért nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és parlamentjét, hogy találjon módot a 2001. június 19-i, a kisebbségeknek biztosított kedvezményes bánásmódról szóló törvény további módosítására olyan formában, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon.”

A vitában több felszólaló – többek között Manuela Aguiar, a jogi és emberi jogi bizottság alelnöke – kifogásolta, hogy a kedvezménytörvény új változatának ismerete nélkül tartják fenn a további módosításokra szóló ajánlást. A határozat a konkrét magyar törvényen túlmutatva megállapítja, hogy az ET több országa elfogadott már jogszabályokat az anyaország által a más országokban élő kisebbségeinek biztosítandó kedvezményes bánásmódról, és alapelveket rögzít az európai országok számára a továbbiakban kidolgozandó hasonló célú törvényalkotáshoz.
– A magyar diplomácia elveszett a nemzetközi elvárások labirintusában – jelentette ki lapunk kérdésére Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. A strasbourgi vitán részt vevő fideszes politikus közölte, felesleges volt a módosított státustörvényt áterőltetni a parlamenten, mivel hazánk a módosításokért cserébe semmiféle ellentételezést nem kapott a nemzetközi közösségtől, sőt, szomszédaink továbbra is támadják a jogszabályt, s az Európa Tanács (ET) fenntartja módosítási elvárásait. Ráadásul a magyarigazolvány tartalmának kiürítése és a törvény megcsonkítása a határon túli magyarság körében nagy csalódást okozott – mondta Németh Zsolt. A kormány diplomáciáját elhibázottnak nevezte, amely szerinte úgy működik, hogy minden nemzetközi elvárásnak meg akar felelni, akár a határon túl élő magyarok kárára is. A követendő utat a következőképpen vázolta fel: a magyar diplomáciának meg kellene határoznia a számára fontos prioritásokat, ugyancsak el kell döntenie, mely szervezetek ajánlásait tartja irányadónak – jelen esetben ez a politikus szerint a velencei bizottság lehetne –, majd határozott politizálással védeni kellene az érdekeinket.

Hozzátette, nem érti a magyar kormánypárti képviselők döntését, akik tartózkodtak a jelentésről tartott szavazás idején. Külön kiemelte Eörsi Mátyás SZDSZ-es küldött beszédét, aki megragadta az alkalmat, és az ET plénuma előtt fejtette ki véleményét, miszerint az előző kormány elszigetelődött, most viszont a konzervatív politikusok kerültek ilyen helyzetbe. Németh Zsolt ugyanakkor az ET-döntést nem értékelte az Európai Unió hivatalos álláspontjának. Elmondta, a mostani döntés nem tekinthető még az ET hivatalos véleményének sem, mivel a testület szakértői vagy miniszteri csoportja sem osztja a vélekedést, az EU-nak pedig nincs erről határozott álláspontja.

A SME bírálja Dzurindát
A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap Huzavona Magyarország státustörvénye körül és Bírálat külföldön és Brüsszelben az enyhítés ellenére címmel közölte tegnap tudósítója cikkét. „A változtatások ellenére a jelek szerint nem született valami jó csillagzat alatt a szocialista–szabad demokrata budapesti kormány kísérlete, hogy támogassa a külföldön élő magyarokat kulturális identitásuk őrzésében” – írta a cikk szerzője. Ismertette a román és szlovák állásfoglalásokat, és felidézte, hogy Magyarország a trianoni békeszerződéssel elvesztette területe két- és lakossága mintegy egyharmadát. A pozsonyi SME szerint „nincs ostobább konfliktus a politikai univerzumban” annál, mint ami az Európai Unió két leendő tagországa, Szlovákia és Magyarország között kialakult. Miféle területenkívüliségről beszél Mikulás Dzurinda, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy „egy idegen ország törvényének hatálya legyen Szlovákia területén” – így a cikkíró, Peter Schutz. Kifejti: a törvény akkor törvény, ha az általa rendelt eljárást az hatalom számon kérheti, és annak nem teljesítését szankciókkal büntetheti. (MTI)