Az oktatási tárca újabb botránya

„Kikezdhetetlen új vezetést” helyezzenek az OMAI élére, vagy az iskolafelújítási program irányítását „közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal vegye át” – szögezi le javaslatában az oktatási tárca felügyelete alatt működő OMAI tevékenységének átvilágításáról szóló revizori jelentés. Magyar Bálint oktatási miniszternek immár arról is számot kellene adnia, milyen megfontolások alapján fizetnek a tárcánál külön szerződések alapján milliókat olyan szakmai feladatokért, amelyek normális körülmények között a munkaköri kötelességek közé tartoznak.

Magyar Bálint oktatási miniszter tavaly augusztusban menesztette az OMAI régi vezetőit, és helyükre újakat ültetett. Alig telt el három hónap, és az újdonsült vezetés szakmai hibákat elkövetve és törvénysértő körülmények között osztotta szét az első komoly, 2,5 milliárd forintnyi költségvetési támogatást a nyertes pályázók között. Az informatikai pályázat gyanús körülményeiről a múlt héten részletesen beszámolt a Népszabadság is.
A Népszabadság oknyomozó riportját támasztja alá az a lapunk birtokába került revizori jelentés is, amely laptársunkhoz hasonlóan arra megállapításra jutott, hogy az informatikai közbeszerzést a piaci ár felett 50 százalékkal sikerült végrehajtania a Magyar Bálint felügyelete alatt működő alapkezelő igazgatóságnak.
Figyelemre méltó, hogy az informatikai eszközbeszerzési pályázat bírálóbizottságának elnökévé tavaly november végén éppen a miniszter kabinetfőnökét, Hriczu Anitát választották meg, aki ellen Magyar Bálint fegyelmi eljárást kezdeményezett. A tegnap lezárult vizsgálat alapján Hriczut – illetve Niedermüller Anna titkárságvezetőt – megrovásban részesítette a tárca vezetője. Hriczu, mint arról korábban beszámoltunk, egyike volt azoknak a minisztériumi munkatársaknak, akik egy kellemes hétvégét töltöttek el Balatonkenesén a minisztérium Sulinet programjának beszállító egyik cég meghívására. Hriczu részt vett azon az amerikai úton is, amelynek költségeit a tárca üzleti partnere, a Cisco finanszírozta. E cég korábbi munkatársa volt Majsai Gábor, az első informatikai biztos, akit menesztettek állásából a tárca korrupciógyanús botránysorozatában. Utódját, Koltai Pétert – aki szintén víkendezett az Elender Rt. jóvoltából – mindössze néhány napos regnálása után, a napokban bocsátottak el.
Visszatérve az OMAI vizsgálati jelentésére, kiderült: a kormányzat tisztában van azzal, hogy az igazgatóság törvénytelen módon konkrét cégeket nevezett meg beszállítóként az oktatási intézményekhez kiküldött pályázati dokumentációban.
Kiderült az is, hogy a pályázat ezen túlmenően is „több szempontból jogszerűtlen volt”. Például a K+F kormányrendelet nem is tette lehetővé a felsőoktatási intézmények informatikai eszközbeszerzéseinek támogatását. Ezzel egyébként a Hriczu Anita által vezetett bírálóbizottság tisztában is volt, hiszen ezt az ülésen Bojárszki Dezső, az oktatási tárca főosztályvezetője szóvá is tette, sőt ő hívta fel arra is a figyelmet, hogy a piaci árnál 30–50 százalékkal magasabb áron kívánják beszereztetni az intézményekkel a számítógépes konfigurációkat.
Igen súlyos szabálytalanságként értékelte a jelentés, hogy miközben a pályázat benyújtási határideje 2002. november 22-e volt, a bírálat november 30-án történt, ehhez képest olyan támogatási szerződéseket találtak, amelyek 2002. november 20-án köttettek, és csak utólag nyomtak rá 2003. február 5-i dátumbélyegzőt.
A vizsgálat megállapította: „Az OMAI szinte minden lépése törvénytelen volt.” Az OMAI költséggazdálkodását „igen pazarlónak” értékelték, erre néhány példát is rögzítettek. Kifogásolták, hogy az OMAI főigazgatóját, Győrfi Gábort egy tanulmány írásával bízták meg a szerződésben 1,5 millió forintért. A tanulmány – a jelentés szerint – el sem készült, ráadásul a főigazgató szerződésben vállalt munkája munkaköri kötelezettsége lett volna, ugyanis a feladata az „OMAI átszervezéséről szóló előterjesztés elkészítése” volt. Az egyik köztisztviselő, Miskolczi Zita pályázati referens munkaköri feladatainak elvégzésére is kötöttek szerződést, mégpedig a L’asticot Bt.-vel, 14 millió forint értékben. A bt. beltagja Miskolczi József, míg kültagja maga Miskolczi Zita. Az igazgatóság 24 munkatársa háromnapos EU-képzésére 7 millió forintot költött, amit a jelentés szintén a pazarlás példájaként értékelt.
Az OMAI kiemelt feladata az iskolafelújítási program pályázatainak lebonyolítása, amely a tervek szerint idén akár a 15 milliárd forintot is elérheti, sőt a Nemzeti fejlesztési terv alapján további 20 milliárd forint pályázati pénzt kellene elosztania 2006-ig.
A vizsgálatban megállapították: ezekre a feladatokra az OMAI jelenlegi vezetése alkalmatlan.
„Az iskolafelújítási program kiemelt politikai jelentősége az, hogy jelentős sikereket jelenthet a kormánynak (az iskolabezárások mellett ez különösen fontos), de hatalmas kudarc is lehet, ha nem lesz elég pályázó és a korrupció árnya vetődik rá”. A revizori jelentés ezért az OMAI vezetésének menesztését sürgeti, vagy az OMAI-nak a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá vonását szorgalmazza.
Ez utóbbi megoldás melletti érvként hozza fel a jelentés írója, hogy az iskolafelújítási programra az „OM együttműködési szerződést írt alá a GYSIM és a MeH területfejlesztési államtitkárságával, továbbá az önkormányzati iskolafenntartók miatt szükséges az együttműködés a BM-mel is, tehát nagyon szoros tárcaközi koordináció szükséges”.
„A koordinációt az oktatás modernizációjáért és a közoktatási beruházásokért felelős kormánybiztos irányíthatná”, vagyis a jelentés készítői Magyar Bálintot, az oktatási ügyekért felelős minisztert alkalmatlannak tartják arra, hogy az oktatás modernizációjának feladatát, illetve a tízmilliárdos közoktatási beruházásokat – a korrupció árnyékát messze elkerülve – felügyelje.
***
Felkészületlen az OM? A kutatás-fejlesztés (K+F) és a szakképzés céljára elkülönített költségvetési pénzeket az oktatási tárca alapkezelő igazgatósága osztja el, pályázati úton. A kormányzat célja, hogy a jövőben az OMAI végezze az összes oktatási célra juttatott támogatás pályáztatásának, és az így elnyert forrásoknak az elosztását. Sőt az EU-akkreditáció (az uniós követelmények alapján a feladatra való megfelelés minőségi tanúsítványának elnyerése) után végrehajtó ügynökségként az alapkezelő igazgatóság feladata lenne az uniós támogatások eljuttatása oktatási intézményeinkhez. Az igazgatóság működését vizsgáló – közelebbről meg nem nevezett – állami ellenőrző szervezet megállapította: az OMAI „jelenlegi működése nem felel meg még a hazai jogi szabályozásnak sem, nemhogy az EU-akkredációnak”. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy a Magyar Bálint által vezetett Oktatási Minisztérium nem készült fel az EU-támogatások fogadására.