Bukott baloldali indítvány

Az Alkotmánybíróság döntése szerint nem alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés az újságírók és a pártvezetők ellenőrzésére is kiterjesztette az átvilágítási törvényt. Az MSZP és az SZDSZ korábban azért fordult a testülethez, mert úgy vélte: a jogszabály-módosítás készítői önkényesen jelölték ki az átvilágítandók körét.

Az átvilágítási törvény 2000. júniusi módosításakor határozott arról az Országgyűlés, hogy többek között meg kell vizsgálni a bírák, az ügyészek, a költségvetési támogatásban részesülő pártelnökök és a vezető újságírók múltbeli tevékenységét is. Az akkor ellenzékben politizáló MSZP és SZDSZ azért fordult a taláros testülethez, mert szerintük a jogszabály-módosítás önkényesen jelölte ki az átvilágítandók körét. Az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap nyilvánosságra hozott döntése szerint nem alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés az újságírókra és a pártvezetők ellenőrzésére is kiterjesztette átvilágítási törvényt.
A testület kimondta: az alkotmánnyal összhangban áll annak kiderítése, hogy egyes közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek korábban folytattak-e a jogállamisággal ellentétes tevékenységet, illetve a tagjai voltak-e olyan szervnek, amely korábban a jogállamisággal ellentétes feladatokat látott el. A taláros testület ugyanakkor megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, amely a politikai közvélemény alakítására nemcsak a közvetlen, hanem a csupán közvetett befolyást gyakorló személyek ellenőrzését is előírta.
A szabad demokraták beadványukban továbbá úgy vélték: a törvény érvényességét ki kellene terjeszteni azokra az ügynökökre is, akik a rendszerváltozás előtt a kémelhárításnak és a hírszerzésnek végeztek ügynöki munkát. Az Ab nem állapított meg alkotmányellenes mulasztást az átvilágítás mélységét meghatározó, vizsgálat alá eső körülmények felsorolása kapcsán. A törvényben alkalmazott fogalmak nem homályosak, nem értelmezhetetlenek, nem alkalmazhatatlanok, a jogbiztonságot nem sértik – állapította meg a testület. Az Ab döntött arról is, hogy változatlanul csak az ügyvédek, a közjegyzők és az egyházi személyek kérhetik önként átvilágításukat.