Cseh igen az EU-ra

A csehek meggyőző többsége az integrációra adta szavazatát az uniós csatlakozásról döntő hétvégi kétnapos népszavazáson. A referendum eredménye alig tér el a közvélemény-kutatók és a szociológusok előrejelzéseitől. Az önálló Cseh Köztársaság történetében ez volt az első eset, amikor fontos kérdésben kikérték a lakosság véleményét.

A végeredményt összegző hivatalos jelentés szerint a népszavazáson a választásra jogosultak 55,2 százaléka nyilvánított véleményt. Az uniós csatlakozásra 77,3 százalékuk mondott igent, az ellenzők aránya 22,7 százalék.
A kormánykoalíció pártjai és az integrációt támogató szervezetek nagy lelkesedéssel, kitörő örömmel fogadták a lakosság döntését. Vladimir Spidla kormányfő az eredmények kihirdetése előtti várakozást politikai pályafutása legnehezebb óráinak tartotta.
Azt, hogy a voksolástól távol maradók a csatlakozás ellen szavazókkal együtt többséget képeznek a támogatókkal szemben, Spidla sikernek értelmezi, mivel mindenki szabadon dönthetett arról, elmegy-e szavazni vagy nem. Mint mondta, egy cseh közmondás szerint a hallgatás egyetértést jelent.
*
A parlamenti pártok közül a Szabadság Unió–DEU szavazói bizonyultak a legfegyelmezettebbeknek, 92 százalékuk támogatta a csatlakozást. Meglepetés viszont, hogy az integrációt leginkább támogatók sorában 86 százalékkal az euroszkeptikusnak mondott Polgári Demokrata Párt (ODS) szerepel, megelőzve a kereszténydemokratákat és a szociáldemokratákat. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ODS egy nappal a népszavazás előtt híveit már nemcsak a részvételre, hanem az igennel való voksolásra is buzdította. Az ODS politikusai a népszavazás eredményeit értékelve hangsúlyozzák, azok jó alapot teremtenek ahhoz, hogy Csehország határozottabban érvényesíthesse befolyását az EU jövőbeni arculatának kialakításában.
Míg a fiatal, a 18–29 év közötti korosztály részéről az integráció 78 százalékos támogatását a felmérések pontosan megjósolták, meglepetésként hatott, hogy a 60 éven felüliek korcsoportja 79 százalékos igen szavazatával még őket is túlszárnyalta. A várakozások ellenére nem volt számottevő különbség a városi és a vidéki lakosság magatartása között. A városi szavazók 78, a vidékiek 75 százaléka voksolt az integráció mellett.

A kampány során a kormánypárti politikusok egyik gyakran emlegetett érvelése az volt, ha a csehek elutasítanák az integrációt, akkor Csehország Európa közepén teljesen elszigetelt „fekete lyuk” maradna. Václav Klaus köztársasági elnök csupán a referendumon való részvételre biztatta nyilatkozatában az embereket, a többi közjogi méltóságtól eltérően nem adott tanácsot arra, hogyan szavazzanak. Klaust egyébként a népszavazás eredménye nem lepte meg. Vladimir Spidla már első nyilatkozataiban rámutatott: a sikeres népszavazás után Csehország előtt rendkívülien nehéz tárgyalások állnak az EU alaptörvényének megváltoztatásával kapcsolatban. Szombat este a prágai vár előtti téren száznál több előadóművész közreműködésével óriáskoncertre került sor, amelynek műsorában, mintegy százezer főnyi közönség előtt, a kormányfő és Cyril Svoboda is szerepelt. Az eseménydús hétvége öt percig tartó tűzijátékkal ért véget.

A cseh parlamenti pártok vezetői egyetértenek abban, hogy miután a választópolgárok jóváhagyták Csehország uniós csatlakozását, a politikusoknak kötelességük minél jobb pozíciót teremteni országuk számára az egyesülő Európában, s következetesen védeni a nemzeti érdekeket. „Hatalmas munka vár még ránk” – jelentette ki Cyril Svoboda külügyminiszter, a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt (KDU–CSL) elnöke a közszolgálati televízióban tegnap délben lezajlott beszélgetésen. Megjegyezte, hogy különösen az államapparátusnak és az önkormányzatoknak gyorsan el kell sajátítaniuk azt, hogyan lehet pénzt szerezni az uniós alapokból, s a parlamentnek sürgősen el kell fogadnia a közbeszerzési törvényt is. „A népszavazás csak az integráció kezdete” – tette hozzá Miroslav Topolánek, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke. Úgy vélte, hogy a múltban az EU-hoz újonnan csatlakozó országok az első évben mindig egyfajta sokkot éltek át, s nyilván Csehországra is ez vár. Szerinte gondok merülhetnek fel az államapparátussal és az árakkal is.