Elmar Brok kiáll a kisebbségi jogokért

A koppenhágai kihelyezett ülésükön az Európai Néppárt (EPP) tagjai alapvetően pozitívan értékelték a minap bemutatott európai uniós alkotmány tervezetét. A felszólalásokból az is kiviláglott: a tagok és a csatlakozó országok képviselői között nem kevesen vannak, akik lehetőleg több ponton módosítanák a dokumentumot.

Ám lehet-e még egyáltalán változtatni a már kialakult, s a múlt heti EU-csúcstalálkozón hivatalosan is bemutatott szövegtervezeten? – vetette fel több résztvevő is a koppenhágai találkozón. Míg az EPP korábban ellenezte a módosítást, mára már nem látja akadályát annak, hogy az őszi kormányközi konferencián korlátozott mértékben megnyissanak bizonyos pontokat. Ezek közé tartoznak például a kereszténységre, illetve a kisebbségi jogokra való hivatkozások is. Az előbbi esetében Hans-Gert Pöttering, a néppárti frakció vezetője újságírók előtt előrelépésnek nevezte, hogy az alkotmány preambuluma említést tesz Európa vallási gyökereiről, ám közölte azt is, továbbra is azt szeretnék elérni, hogy a dokumentumban a kereszténység kifejezés szerepeljen.
A kisebbségi jogok említését – amelynek egyik legfőbb szorgalmazója Magyarország – egyébként Elmar Brok is támogatja. Az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke lapunknak nyilatkozva ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a javaslatot meglehetősen nehéz lesz keresztülvinni, hiszen a kisebbségek ügye több európai ország számára még ma is érzékeny kérdés. Elmar Brok nyilatkozatából egyébként egyértelműen kiderült, a német politikus nem híve az alkotmányos vita újranyitásának. – Amit a konvent képviselői egyszer már kidolgoztak, azt a kormányközi konferencián nem kellene újra megnyitniuk – szögezte le. A bizottsági elnök hozzátette, mivel az egyes országok követelései olyannyira eltérőek, félő, hogy a végső változat kevesebbet tartalmazna, mint a mostani változat.
Szájer József, a magyar néppárti csoport egyik vezetője szintén kockázatosnak nevezte a kérdések újranyitását, ugyanakkor leszögezte azt is, Magyarországnak az az érdeke, hogy bizonyos pontokat megnyissanak. Példaként a biztosok szavazati joggal való felruházását, az állandó elnök gyengítését, illetve a minősített többség kiterjesztését említette. Felszólalásában a fideszes politikus egyébként úgy vélte, ragaszkodni kell ahhoz, hogy a majdani EU-alkotmány későbbi módosításához továbbra is minden tagország hozzájárulására szükség legyen.

A találkozón szóba került az alkotmányról rendezendő – és több tagország által támogatott – referendumok kérdése is. Hans-Gert Pöttering újságírók előtt például közölte, hogy a német alkotmány nem teszi lehetővé népszavazások kiírását, és nem is lát esélyt arra, hogy pártja, a CDU hozzájárulna az alaptörvény módosításához.