Fejkendők harca a keresztény világgal

Alig csitultak el az iraki háború hullámai, a németek máris újra szembesülnek az ország iszlám vallású polgárainak problémáival. Egy színes fejkendő létjogosultsága és egy radikális hitszónok jövője foglalkoztatja az igazságszolgáltatást, egy Mohammed nevű ló pedig fenyegető kampányt váltott ki. Amerikában egy fejkendős okmányfényképből lett bírósági ügy.

Nemrég kezdődött meg a karlsruhei alkotmánybíróság előtt Baden-Württemberg tartomány és az afgán származású Fereshta Ludin közötti per. A tartományi igazságszolgáltatás legfelsőbb instanciája arról hivatott dönteni, hogy a harmincegy esztendős, tizenhét éve a köztársaságban élő és német állampolgársággal rendelkező pedagógus helyet követelhet-e magának az állami közoktatásban annak ellenére, hogy munkahelyén – az iskolában – is fejkendőt kíván hordani, mint vallási hovatartozásának félreismerhetetlen jelét. Az ország föderalisztikus rendszere a kulturális ügyek rendezését – így az oktatást is – a tartományok hatáskörébe helyezi. Baden-Württemberg illetékes minisztériuma úgy vélte, hogy a tanítónő muzulmán vallásának szimbóluma nem egyeztethető össze azzal az előírással, mely az államot a fiatalság kiképzése során teljes semlegességre kötelezi. Ludin a bíróságoknál kereste igazát, és eddig három különböző fokon talált elutasításra. Ügye – a fejkendőért folyó harc – időközben az iszlám és a többségi társadalom fokmérőjévé nőtte ki magát. A sokrétű vélemények sorában érdekes színt jelent a női egyenjogúság hazai élharcosának, Alice Schwarzernek az álláspontja, aki – meglepetésre – elutasítja a tanítónő érvelését, mert szerinte a kendő az iszlám nők diszkriminálásának a szimbóluma, és rossz példával szolgál a Németországban élő mozlim családokban. Az alkotmánybíróság előreláthatóan csak hónapok múlva hozza majd meg döntését.

Kedvenc lova és saját személyi biztonságát érezte fenyegetve Carmen Hirsinger. A Mohammed névre hallgató jámbor paripa harminckét esztendős születésnapja alkalmából rendezett ünnepségről beszámolt a helyi lap, és cikkével az iszlám polgárok masszív ellenállását váltotta ki. A mozlim lakosság telefonon, faxon és e-mailen keresztül felháborodását juttatta kifejezésre. Szerintük egy állat elnevezése a prófétáról ízléstelen és erkölcsileg elviselhetetlen. Az állambiztonság felelősei azt a tanácsot adták a tulajdonosnak, hogy lova és saját személyi biztonsága érdekében keresztelje át a négylábú sporttársat. Azóta Mohammed a leegyszerűsített Momi név alatt fogyasztja jól megérdemelt kegyelemkenyerét.

Nemcsak Németországban, hanem az Egyesült Államokban is sajtótéma az iszlám vallás szimbólumainak kérdése. A harmincöt esztendős Szultána Freemant szintén a kendője miatt érték támadások Florida államban. A hatóságok nem akarják megadni neki a vezetői jogosítványt, arra hivatkozva, hogy a szemén kívül semmi nem látszik a hivatalos okmányfotón, s ez szinte lehetetlenné teszi azonosítását a rendőrök számára. A hölgy vallására hivatkozott, a kendő ugyanis hozzátartozik a mozlim nő viseletéhez. A mozlim tudósok véleménye egyébként megoszlik a tekintetben, hogy mennyit kell a nőnek eltakarni az arcából férfiak jelenlétében és az utcán, azonban ha egy mozlim nő úgy dönt, hogy azt a véleményt tartja mérvadónak, mely szerint az egész arcot eltakaró kendőt kell viselni, akkor az számít a vallás értelmében követendőnek. Szultána Freeman először Illinois államban kapott vezetői jogosítványt, teljesen elkendőzött arcot ábrázoló fotóval. Később Florida államba költözött, s ott is ugyanolyan fényképpel kapott jogosítványt. Csakhogy 2001. szeptember 11-e után hirtelen megváltozott minden. Szultánát arra szólították fel az amerikai hatóságok, hogy cserélje ki a fényképet egy olyanra, amelyen az arca is látható. Ő az iszlám vallás előírására hivatkozva megtagadta a fényképcserét, így megfosztották jogosítványától. Florida állam vezetői úgy érveltek: az állam szabad kezet kapott abban, hogy minden olyan intézkedést megtegyen, amely a közbiztonság érdekét védi az amerikai terroristatámadások utáni szigorú biztonsági légkör részeként. Szultána Freeman bíróság elé vitte az ügyet. Ügyvédje szerint Florida állam ahelyett, hogy tiszteletben tartaná a hölgy vallási értékeit, a terrorizmus elleni háború kapcsán áldozati báránynak szánja. A nagy érdeklődésre való tekintettel a bírósági tárgyalást több amerikai tévétársaság is közvetítette. A bírónő nem hozott ítéletet, hanem egy hétre elnapolta az ügyet.

Az orosz legfelsőbb bíróság fellebbviteli tanácsa nemrégiben úgy döntött, hogy a mozlim nőknek mégiscsak csináltathatnak fejkendős igazolványképet. A verdikt megsemmisítette a legfelsőbb bíróság korábbi, ezzel ellentétes határozatát. A fellebbviteli tanács ezzel végső soron helyt adott tíz tatár nő panaszának, akik kifogásolták, hogy az orosz belügyminisztérium nem volt hajlandó elfogadni fejkendős igazolványképeiket. A panaszosok azzal érveltek, hogy a Korán szerint a 13-14 év feletti mozlim nőknek nyilvános helyen tetőtől talpig ruhába kell burkolózniuk, csak az arcukat és a kezüket hagyhatják csupaszon. A fedetlen fejjel készített igazolványkép ellenben rákényszerítené őket, hogy újra meg újra levegyék a kendőjüket, valahányszor igazolniuk kell magukat. Nafigulla Asirov főmufti, az oroszországi mozlim közösség egyik vallási vezetője a demokratikus elvek győzelmeként ünnepelte a döntést, azt jósolva, hogy ezentúl sok nő fog élni a fejkendős fényképezkedés jogával. A tatár nők egyébként nem sűrűn kendőzik el a fejüket. A közép-oroszországi Tatárföld 5,5 milliós lakosságának 51 százalékát alkotják mozlimok, míg 43 százalékát ortodox keresztény oroszok. A 146 milliós Oroszországban hozzávetőleg húszmillió mozlim él.