Amennyiben az LB egy másik tanácsa a kismamák elmaradt jövedelempótléka ügyében július 2-án is a maihoz hasonló döntést hoz, akkor a kormány kifizeti a járandóságokat – jelentette ki tegnap a kabinet ülését követően Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Az LB-re azután került az ügy, hogy három kismamának megítélte az jövedelempótlékot a Somogy Megyei Bíróság, őket már ki is fizette a területi államháztartási hivatal (táh). A három anya közül kettő ügye került most az LB elé. A tegnapi döntés szerint nekik jár a ki nem fizetett jövedelempótlék, igaz, a Somogy megyei bíróság döntésével ellentétben öt helyett csak három évre visszamenőleg és kamatok nélkül. Az anyák a perekben egy 1994-es, 2002 márciusáig hatályban maradt rendeletre hivatkoztak, amely kimondja: a gyes mellett jár a jövedelempótlék is.
A hivatal ezzel szemben azzal érvelt, hogy az 1994-es rendeletmódosítás szerint csak az akkoriban meghatározott összegű gyermekgondozási segély mellett járt a jövedelempótlék. Azután, hogy a Bokros-csomag nyomán 1996 áprilisában a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazították a gyes összegét, már nem járt a pótlék. Az 1994-es rendeletmódosítást azonban 2002. március 7-ig nem helyezték hatályon kívül.
*
Gál J. Zoltán szerint a mai bírósági döntés egyértelművé tette, hogy az előző kormány szociális és családügyi minisztere, valamint pénzügyminisztere hibázott az ügyben; hogy ez szándékos volt-e vagy mulasztás, erről az illetékeseknek kell nyilatkozniuk – fogalmazott.
Harrach Péter, az előző kormány szociális és családügyi minisztere lapunknak mindezt tipikus szocialista csúsztatásnak, hazugságnak nevezte. Mint mondta: a helyzetet nem ők, hanem a szocialisták idézték elő azzal, hogy 1996-ban, a gyes-szabályok módosításakor nem helyezték hatályon kívül a szükséges jogszabályt. Tehát a Bokros-csomag idején nemcsak politikai bűnt követtek el a családoknak járó juttatások megnyirbálásával, hanem közigazgatási hibát is vétettek – tette hozzá. Szerinte a kormány most egyetlen dolgot tehet: minden jogosultnak kifizeti a megítélt összeget, azoknak is, akik az elévülési idő miatt azt a bíróság döntése alapján nem kapnák meg. A kormányszóvivő az elmaradt jövedelempótlék összegét összesen 25-30 milliárd forintra becsülte, aminek kifizetése jelentős költségvetési hiányt is okozhat – mondta.
Radovics Csilla, a három Somogy megyei kismama ügyvédje lapunknak elmondta: elfogadja az LB tegnap meghozott döntését, de továbbra is meggyőződése, hogy nem három, hanem öt év az elévülési idő, s így 1998-ig visszamenőleg járna a juttatás. Fenntartja azt az álláspontját is, hogy a kamatok is megilletnék a kismamákat, hiszen pénzüket az állam használta.
Mint ismert: a Somogy Megyei Bíróság döntését követően mintegy kétszázezren fordultak jövedelempótlék-igényükkel a területi államháztartási hivatalokhoz.
Az intézmények elutasító határozatukban a majdani LB-döntésre hivatkozva arról értesítették őket, hogy a kismamák várják meg a legfelsőbb bírói testület határozatát. Radovics Csilla szerint ez megtévesztő volt, mert a területi államháztartási hivatal (táh) a jogszabály szerint nem vizsgálhatja felül saját döntését, így azok eleshetnek a juttatástól, akik az elutasító határozat ellen 15 napon belül nem fellebbeztek. Azoknak, akik eddig nem fordultak a táh-okhoz, most azt ajánlja: azt mindenképpen tegyék meg.
Ha a harmadik kismama ügyében ellentétes álláspontra jutna júliusban a Legfelsőbb Bíróság, akkor jogegységi döntést kell hozni. Ez azt jelenti, hogy az LB az addigi két ítéletet mérlegelve irányadó döntést hoz.
Ukrajna
Zelenszkij Oroszország elleni támadással melegített a Trumppal való találkozóra
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!