Javuló romlás

Csöndes derűlátással ünnepelte a legfrissebb munkanélküliségi statisztikákat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. A szaktárca véleménye szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok biztató tendenciákat mutatnak, mert a foglalkoztatási mutató 0,5, az aktivitási ráta pedig 0,8 százalékponttal növekedett. Az illetékesek nem feledték el megemlíteni azt a nehezen értelmezhető adalékot sem, hogy az inaktívak számának 72 ezer fős csökkenése arra utal: a munkapiac „csendes tartaléka” ismét a munka világa felé fordult.
De nézzük a tényeket! A KSH adatai alapján a munkanélküliségi ráta az idén február és április között 6,2 százalék volt. Ez fél százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi mutató az előző három hónapban, azaz január és március között 6,4 százalék volt, ami 0,6 százalékkal haladta meg a 2002. január–márciusi szintet. A KSH tájékoztatása szerint a foglalkoztatottak száma az idén február–áprilisban 3 millió 883 ezer volt, 0,9 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 257 ezer volt, a január–márciusinál 7700 fővel kevesebb.
A munkanélküliségi ráta tavaly ugyanebben az időszakban 5,7 százalék volt, akkor 0,2 százalékponttal csökkent 2001 azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak száma 2002 második és negyedik hónapja között 3 millió 840 ezer fő volt, lényegében megegyezett az egy évvel korábbi adattal. Az idén február–április között a munkanélküliek 38,6 százaléka volt tartósan munkanélküli, arányuk 6,5 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,5 hónapra mérséklődött az előző évi 15,9 hónapról. A 15–24 évesek aránya 22,6 százalék volt, a korcsoportba tartozók munkanélküliségi mutatója az egy évvel korábbihoz képest 2,1 százalékponttal emelkedett, és így elérte a 13,6 százalékot.
A számok tehát azt mutatják, hogy a munkaügyi minisztérium állításaival szemben valódi áttörésről, de igazából még pozitív tendenciákról sem beszélhetünk. S még rosszabb a helyzet, ha elszakadva az országos statisztikától a hátrányos helyzetű régiókat vesszük górcső alá.
A töretlenül negatív listavezető Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például minden ötödik keresőképes embernek nincs állása, így a megyében a munkanélküliségi ráta áprilisban 20,3 százalékos volt. A BAZ Megyei Munkaügyi Központban csaknem 56 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, kétezerrel kevesebbet, mint egy hónappal ezelőtt, de négy és fél ezerrel többet, mint tavaly ugyanebben az időben.
Tovább bontva az adatokat kiderül, hogy a megye majd minden nagyobb településén nőtt a munkanélküliek száma, a legrosszabb állapotok azonban Miskolc, Encs, Ózd, Sátoraljaújhely és Edelény térségében uralkodnak. Tovább rontja a helyzetet, hogy a megyében igen sok a pályakezdő, illetve a 25 éven aluli munkanélküli, s csaknem ötezer fiatal egyáltalán nem tudott még elhelyezkedni.
A diplomával rendelkező borsodi állástalanok száma áprilisban meghaladta az ezret, a középfokú végzettségűeké pedig megközelítette a 25 ezret.
A BAZ Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatásából kiderül, hogy az elmúlt hónapban mintegy ötezren váltak munkanélkülivé. Az állástalanoknak kilencezer munkahelyet tudott felajánlani a munkaügyi központ, ám ezek csaknem háromnegyede foglalkoztatási támogatáshoz kötött volt, főleg az önkormányzatok által meghirdetett közhasznú, közcélú, illetve közmunka.
Az ország keleti-északkeleti régiójában azonban nemcsak a húsz százalékot meghaladó munkanélküliségi ráta, hanem a feketemunka kiemelkedően magas aránya is komoly gondot okoz.
Pontos adatokkal a szakemberek sem rendelkeznek, ám azzal mindenki tisztában van, hogy a keleti végeken a gyümölcsérési szezonban kiugró mértékben növekszik a gyalogos- és kerékpáros-határforgalom. A Kárpátaljáról ingázó napszámosok pedig kevéssel beérik, általában 3000–4000 forint közötti összeggel is megelégszenek. A szezon júliustól szeptemberig tart, s a zöldségek betakarításának idején nemcsak a földeken, de még a konzervgyárakban is szívesen alkalmaznak kiegészítő munkaerőt.
A Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külföldiek többsége hosszú távú munkavállalási engedéllyel rendelkezik, így a nyári idénymunkák alkalmával nagyon kevesen kérnek engedélyt időszaki munkára. A Foglalkoztatási Hivatal 2002 végén 42 811 érvényes engedéllyel rendelkező munkavállalót tartott nyilván, további 854-en pedig a kedvezménytörvény lehetőségeit kihasználva kaptak Magyarországon munkavállalási engedélyt. Egyébként a legálisan munkát vállaló külföldiek több mint kétharmada Budapesten vagy a főváros közvetlen közelében helyezkedik el.