Jelentős terméskiesést várnak a gazdák

A szórványos csapadékkal tarkított idei szárazság megtette a hatását, a termelők csak ötvenszázalékos hozammal számolhatnak. Az agrártárca azonban nem fizet kártérítést a kiesések után.

Sem a nagy hó, sem a kora tavaszi aszály nem kedvezett a búzának. A kenyérgabona szára alacsony, a kívánatosnál jóval hamarabb megindult a kalászolás, s
a rövidebb tenyészidő mindenképpen terméskiesést ígér – összegezte a hajdú-bihari vetések állapotát Karalyos Zsolt, megyei Teszöv-titkár.
A búzában várható terméskiesés komoly gondot okoz a termelőknek, mert a megyében mintegy nyolcvanezer hektáron termesztenek kalászos gabonát, aminek döntő része a búza, azon belül is az őszi búza. Némiképp jó hír viszont, hogy a kisebb mennyiségű termés iránt nagyobb kereslet mutatkozik a gabonatőzsdén, az augusztusi búza jegyzése ugyanis eléri a huszonhatezer forintot tonnánként. Karalyos Zsolt szerint ennek ellenére kérdés, hogy a kedvező árkilátások képesek lesznek-e ellensúlyozni a csekélyebb mennyiség miatti kiesést. Más oldalról a piac sem kecsegtet túlzottan jó kilátásokkal, hiszen a sertéságazatban, ami a takarmánybúza egyik legnagyobb felvevőpiaca, visszaesést prognosztizálnak a szakértők.
Vegyes tapasztalatokról számolt be D. Csák Imre biharnagybajomi termelő is, aki négyezer hektárnyi szántójából ezerháromszáz hektáron vetett búzát. A sárréti gazda tavalyi hektáronkénti öttonnás termésátlaggal szemben az idén 2,5-3 tonnával számol, de még abban reménykedik, hogy az aratást nem kell, vagy nem sokkal kell majd előrébb hozni. Ha ugyanis néhány napon belül még lesz számottevő csapadék, akkor megindul a kalászok szemesedése és valamelyest nagyobb mennyiséget arathatnak a megfelelő időben. D. Csák Imre szerint a minőségről korai lenne véleményt alkotni, ám a hosszú évek tapasztalata az, hogy aszályos években általában jó búza terem. Arra viszont semmiképpen nem lehet számolni, hogy a korai aszálynak ne lennének kedvezőtlen kihatásai, ezért a várható aszálykárokat az FM-hivatalban a gazdaság már jelezte.
Békés megyében a márciusi hóolvadás óta a sokéves átlagnál 74 milliméterrel kevesebb eső esett, egyes területeken a csapadékhiány eléri a 100 millimétert is. Ráadásul a szárazságot fokozza a hőség, például májusban a napi középhőmérséklet 3,3 fokkal a magasabb volt a megszokottnál – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Lipták János.
A Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal növénytermesztési főfelügyelője elmondta, a csapadékszegény időjárás miatt az őszi búza alacsony, a kalászok rövidek, így a szemek száma kevesebb lesz az átlagosnál. Az még kérdéses, hogyan alakul a szemek súlya, ha napokon belül záport kapnának, az sokat segítene rajtuk. Az előzetes becslések szerint a gazdák – az optimálishoz képest – harminc-ötvenszázalékos terméskiesésre számítanak. Mivel a megyében nagyon eltérő a csapadékmegoszlás, a termésátlagok is ezt fogják követni.
A tavasziak közül az árpáról, a zabról és a fénymagról elmondták, hogy azok a szárazságban hiányosan keltek ki, és rendkívül alacsonyak. A megye északi részén előfordult, hogy olyan ritkán kelt ki a fénymag, hogy azt kitárcsázták, és napraforgóval újravetették a területet.
Hinora Ferenc, az agrártárca földművelésügyi hivatalok főosztályának helyettes vezetője lapunknak elmondta, a termésbecslést, amelynek alapján elmondható, hogy az őszi kalászosok jelentős kárt szenvedtek, országrészenként eltérő mértékben. Az aszály az őszi és tavaszi kalászosok vetésterületének 60-90 százalékát sújtotta, 30-65 százalékos mértékben.
Németh Imre földművelésügyi miniszter egy korábbi nyilatkozata szerint az agrártárca folyamatosan gyűjti az idei fagy és aszály következtében bekövetkezett káradatokat, de egyelőre nem készül kormány-előterjesztés a kárenyhítésről. A miniszter szerint azonban a gazdák számára már biztosan millió tonnában mérhető búzatermés-kiesésre, a legalább húsz-huszonötmilliárd forintos árbevétel-csökkenést okozó rendkívüli időjárási viszonyok ellentételezésére az agrárbüdzsében nincs forrás. A szaktárca azonban tavaly az adósságkonszolidáció keretében 15 milliárd forintot fizetett ki aszály- és fagykárra. Hinora Ferenc szerint, bár e célra egyelőre nincsenek elkülönített forrásai az agrártárcának, mindenképpen kellene áldozni. Ezt így látja Jakab István, a Magosz elnöke is, aki szerint a sertés-, a baromfi- és a tejágazat mellett a gabonaszekor is szinte kilátástalan helyzetben van, mert a termelők legjobb esetben is csak ötvenszázalékos hozammal számolhatnak. Azt pedig minden eddigi kormány tudomásul vette, hogy a termelőket, ha önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe, márpedig az aszály ilyen, kártérítésben részesíti. Ez most különösen aktuális lenne, mert már a fagykárok mértéke is látható – tette hozzá.
***
Berobbant az aszály.
Május közepén már rendkívül száraz volt a talaj felső húsz centimétere, ami mára szinte teljes nedvességtartalmát elveszítette. Sok csapadék a nyár folyamán sem várható – tájékoztatta lapunkat az Országos Meteorológiai Szolgálat, amelynek hoszszú távú felmérése szerint az aszály csak fokozódni fog, rövidebb csapadékos időszakra pedig csak szórványosan lehet számítani. A július–augusztus pedig a szokásosnál is szárazabb lesz.