A 77 esztendős volt francia államfő az alkotmány kék bőrkötéses példányát tegnap adta át ünnepélyesen Kosztasz Szimitisznek, az EU soros elnökségét ellátó Görögország miniszterelnökének. A dokumentum, amelyen a 105 tagú konvent 16 hónapig dolgozott, alapvetően új keretet kíván adni az Európai Unió majdani működésének – ám a végső szót az októberben kezdődő kormányközi konferencia mondja ki. Giscard d’Estaing, akinek konventelnökként mondhatni ez volt az „utolsó nagy fellépése”, hiszen munkája lényegében befejeződött, tegnap úgy nyilatkozott, hogy a szövegtervezet nem kompromiszszum, hanem „különböző nézetek szintéziseként” keletkezett.
Az újonnan csatlakozó országok képviselői mindenesetre megkönynyebbülhettek, mert az új alkotmányt már csak a tényleges csatlakozás után – de még a 2004. júniusi európai parlamenti választások előtt – írják alá. Addig is a tízek teljes jogú tagként vehetnek részt a kormányközi konferencián, míg Bulgária és Románia megfigyelőként képviseltetheti magát a tanácskozáson.
Azt már azonban most tudni lehet, hogy az igazi egyezkedés most kezdődik, a résztvevők nagy része ugyanis – noha „jó alapként” definiálta a konvent vezetője által bemutatott szövegtervezetet – több kérdéskört meg fog nyitni a kormányközi konferencián. (A jelek szerint hasonló lépésre készül az EU is, hiszen Kosztasz Szimitisz tegnapi bejelentése szerint a kormányközi konferencia pontról pontra újratárgyalja majd a fejezeteket.)
Nem kivétel ezek közül Magyarország sem. Mint Medgyessy Péter tegnap újságírók előtt kifejtette: a magyar küldöttség fontosnak tartja, hogy a jövendő alkotmányban említést nyerjenek a kisebbségi kollektív jogok is. Ezt a felvetést mások mellett Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Kosztasz Szimitisz görög kormányfő is támogatta. A biztosi helyeket illetően Magyarország továbbra is az „egy ország – egy biztos” elv fenntartását szorgalmazza. A kormányfő elfogadhatatlannak nevezte, ha csak a biztosok egy része rendelkezne szavazati joggal. Hasonlóképpen nyilatkozott Kovács László külügyminiszter is, aki csütörtök esti sajtótájékoztatóján úgy vélte: a hatékonyság érdekében elképzelhető, hogy csak a biztosok egy részének legyen portfóliója, ám az összes biztosnak szavazati joggal kell rendelkeznie. Magyarország ezenkívül egy „erős” bizottságban érdekelt.
„Tévedésnek” nevezte egy tegnapi német lapinterjúban Jean-Luc Dehaene, az európai alkotmány tervezetét kidolgozó konvent elnökhelyettese a 25 fősre bővülő Európai Unió kis országainak törekvését az egyenlőségre. A Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban a volt belga miniszterelnök egyebek között kifejtette: „Az elmúlt években azt az illúziót tápláltuk, hogy minden EU-állam egyenlő. A kis országok a brüsszeli intézményekben látható egyenlőséget követelnek. Ez tévedés, ilyesmi soha nem volt – a nagy országok eddig is két biztossal rendelkeztek (az Európai Bizottságban) egy helyett. Dehaene, akit az Európai Bizottság elnöki posztjának a várományosaként is emlegetnek, kifejtette, hogy kicsi, de erős bizottságra van szükség, amelyben mindig ott kell ülnie minden nagy ország egy képviselőjének, a kis nemzetek pedig rotálnának.
Medgyessy Péter nem kifogásolta az állandó EU-elnöki poszt létrehozását, de – mint kifejtette – azt szeretnék, ha erről akkor születne döntés, ha már világos munkamegosztás jött létre a tanács és a bizottság között. Fontosnak nevezte ezenkívül, hogy ne alakuljon ki versengés a két intézmény között.
Magyarország egyébként nincs egyedül az ilyen és ehhez hasonló igényekkel és felvetésekkel: míg a csehek és a finnek szintén teljes jogú biztosokat követelnek, addig az osztrákok az elnökségi rotáció fenntartását szorgalmazzák. A lengyelek pedig azt szeretnék, hogy a dokumentum szövege a keresztény hagyományokra hivatkozzon, amelyet a franciák erőteljesen elleneznek.
Noha sok tekintetben az új alkotmány tervezetének bemutatása uralta a tegnapi napot, a Theszaloníki közelében rendezett tanácskozáson hasonlóan nagy érdeklődés övezte az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője által bemutatott biztonságpolitikai tervezetet is. A Javier Solana nevével fémjelzett doktrína az – iraki háború következtében megroppant – európai biztonságpolitika számára kíván egységes keretet adni. A dokumentum legnagyobb fenyegetésként a terrorizmust és a tömegpusztító fegyverek elterjedését említi, de a béke és biztonság érdekében nem zárja ki az erő alkalmazását sem. Solana mindazonáltal úgy véli: a nemzetközi rend erősítése a jól működő nemzetközi intezmények révén biztosítható, ennek pedig kulcseleme a transzatlanti kapcsolatok, valamint a NATO-kapcsolatok erősítése.
A csúcstalálkozó első napján egyébként a menekültekkel, bevándorlókkal és a külső határok őrizetével kapcsolatos uniós politika állt a megbeszélések középpontjában. A csütörtök éjszakába nyúló tanácskozás Tony Blair kudarcával végződött: a brit miniszterelnök kénytelen volt – sokak szerint csak átmenetileg – visszavonulót fújni, a résztvevők többsége ugyanis nem támogatta a Nagy-Britannia által felvetett „tranzittáborok” ügyét. Ennek lényege, hogy a menedékkérőket nem engednék be az EU területére, hanem az unióval határos országokban – a brit elképzelés szerint például Horvátországban – felállítandó állomásokon bírálnák el kérelmüket. A csütörtöki tanácskozáson politikai megállapodás született arról, hogy az Európai Bizottság ez év végéig kidolgozza új vízumpolitikáját és egyebek mellett meghatározza azt, hogy az EU-ba belépőknek mikortól kell új vízumot igényelniük, valamint hogy az azonosításban az ujjlenyomat vagy az írisz – vagy adott esetben mindkettő – szerepeljen. A tagok szinte egyöntetűen elutasítják a közös uniós útlevél bevezetését, ugyanakkor az Egyesült Államok már korábban bejelentette, hogy 2004-től csak a megemelt biztonsági követelményeknek megfelelő utazási okmányokat hajlandó elfogadni.
***
Theszaloníkiben maradtak a tüntetők. A rendőrség tegnap könnygázt is bevetett, hogy szétoszlassa a csúcstalálkozó helyszínétől alig három kilométerre tüntetőket, akik megpróbálták áttörni a rendőrkordont és az úttorlaszokat. Mindebből a tanácskozás helyszínén, Porto Carrasban, Theszaloníkitől mintegy nyolcvan kilométerre elterülő üdülőövezetben gyakorlatilag semmit sem lehet érzékelni. Az Égei-tenger partján található helyszínt mondhatni hermetikusan lezárták, felette folyamatosan helikopterek köröznek, az út mellett húsz méterenként rendőrök és katonák strázsálnak. Egyebek mellett ez is az oka annak, hogy a globalizációellenes tüntetők Theszaloníkiben és környékén vonultak fel, helyszíni beszámolók szerint több ezren. (R. O.)
kormány
Sorsdöntő év lesz 2026
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!