Kétezer dollár

Jack London könyve, A vadon szava – ki nem olvasta? – száz éve, 1903-ban jelent meg először a New York-i Macmillan Társaság gondozásában, nagy reklámozással, különösen szép formában. A regényt mindmáig az amerikai irodalom egyik legnagyobb hatású műveként tartják számon.

Robert Graves írta 1957-ben Mallorcán a Goodbye to All That (magyar fordításban: Isten hozzád, Anglia!) című könyvének előszavában: „Címéből szállóige lett, ez az egyetlen sorom, amely bekerült a Bartlett-féle Dictionary of Familiar Quotations elnevezésű idézetgyűjteménybe.” Megnéztem, hogy Jack Londontól milyen mondás szerepel a szóban forgó idézetgyűjteményben, és meglepődtem, mert ugyancsak egyetlen sor: „The Call of the Wild” – magyarul: A vadon szava. London sajnos nem érhette meg ezt a dicsőséget.
A vadon szava, amely ifjúkorunk kedvelt olvasmánya volt, 1963-ban már a tizedik hazai kiadást érte meg. (Az első 1921-ben jelent meg az Olcsó Regény sorozatban, az utolsó 1982-ben Réz Ádám fordításában.) Jack London ebben a könyvében is az aranyláz korának kegyetlen, végsőkig lecsupaszított világát ábrázolja. Buck, a domesztikált városi kutya hirtelen olyan környezetbe csöppen, ahol nem érvényesek az elpuhult civilizáció törvényei, s aki nem tud alkalmazkodni ehhez a könyörtelen, a végső igazságokat felmutató világhoz, menthetetlenül halálra van ítélve. Bucknak ebben az életre-halálra menő harcban ősi ösztönei segítenek.
Kassák Lajos írta a Nagyvilág című folyóiratban 1966-ban, Jack London halálának 50. évfordulóján: „Ó, A vadon szava hogyan feltüzelte bennem a szabadság vágyát, az ellenállás erőit a hatalmasok gonoszságával szemben. (…) London úgy írta meg a kutya történetét, hogy ember létemre a könyv lapjain feketéllő betűk segítségével átéltem az állat megkínoztatását, vakmerő támadásait és csüggedt visszatéréseit a halál közeléből. (…) Az író a fütykös és az agyar törvényét fogalmazta meg, s most, hogy újból átlapoztam a könyvet, azt kell mondanom, a mű ma is gyötrelmes erővel hat olvasójára.”
A könyv megjelenésének századik évfordulóján a hatás talán még erőteljesebb. A színtér pedig nemcsak a vadon, hanem a civilizáció maga, ahol a biztonság jórészt babona. És egyre inkább az. A természetben, tudjuk, nem létezik. A civilizációban azonban az élet vagy bátor kaland, vagy semmi.
Ez A vadon szavának a XXI. század emberéhez szóló, elgondolkoztató üzenete.

---