Kihívás az RMDSZ-nek

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben álló polgári mozgalmak a romániai helyhatósági választásokon akarnak megmérkőzni az RMDSZ-szel – derült ki abból az interjúból, amelyet Toró T. Tibor parlamenti képviselő adott a Krónika című erdélyi napilapnak. Toró T. Tibor, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozását célzó Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke az interjúban hangsúlyozta, hogy az EMNT megalakítása és a Tőkés László református püspök által indított fórummozgalom nem egy és ugyanaz a folyamat, bár a kettő „néha találkozik”.
A képviselő szerint az EMNT létrehozása és az önkormányzáshoz szükséges közjogosítványokkal történő felruházása legalább 5-7 éves folyamat. Ugyanakkor az erdélyi magyarság körében létrejött polgári mozgalmak már a 2004-ben esedékes romániai helyhatósági választásokon saját jelölteket fognak állítani az RMDSZ-szel szemben. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy a romániai magyar–magyar választási vetélkedés normális jelenség azokban a térségekben, ahol az egymással szemben álló magyar jelöltek indulása nem veszélyezteti a magyar képviseletet. A parlamenti választásokon más a helyzet, hiszen a számarányunk, illetve a törvény által meghatározott 5 százalékos parlamenti küszöb nem teszi lehetővé az éles versenyt, tehát a politikai erőknek belső egyezséget kell kötniük – tette hozzá. A parlamenti képviselő leszögezte: a helyhatósági választások megmutatják majd, hogy ki milyen támogatottsággal bír, és ez rákényszeríti a feleket a megegyezésre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség létezése nélkül a romániai magyarság talán egy százalékát sem érte volna el annak, mint amire az elmúlt években jutott, ugyanakkor az RMDSZ-szel a romániai demokrácia is nyert – írta a Ziua című napilap tegnapi számában Dan Pavel, ismert román politológus. Megállapította: bár Románia etnikai és nem polgári alapon határozza meg önmagát, a román alkotmány első cikke nemzetállamról szól, a „nacionalisták és a vallási fundamentalisták legnagyobb bánatára” a román államot sem etnikai, sem vallási szempontból nem lehet „tisztának” tekinteni. A magukat polgári alapon meghatározó demokráciákban a kisebbségek védelmet élveznek az állammal és a többséggel szemben. A kisebbségek politikai szervezetei ott jelennek meg, és ott van rájuk feltétlenül szükség, ahol a többség nem érdekelt a kisebbségek gondjainak megoldásában és erre nem is képes – hangsúlyozta. Dan Pavel emlékeztetett arra, hogy Romániában 1990-től kezdve az RMDSZ volt az egyetlen politikai alakulat, amely változatlan névvel és támogatottsággal jutott be a parlamentbe. Az a tény pedig, hogy az RMDSZ 1996 és 2000 között a kormánykoalíció tagja volt, majd 2000 után törvényhozási koalícióra lépett a jelenlegi kormánypárttal, azon kevés pozitív tényező közé tartozik, amely hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Romániában – fogalmazott a szerző.