A kormány ködösít a jövő évi bérpolitikát illetően, miközben kommunikációjából teljesen eltűnt a bérfelzárkóztatás kérdése – vélik a lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezetők.
A kormány homályos nyilatkozataival bizonytalanságban tartja a munkavállalókat, a jövő évi bérpolitikáról semmit nem tudni – mondta lapunknak Borsik János. Az Autonómok elnöke számára nem egyértelmű, hogy Medgyessy Péter csak a közszférára vonatkozóan jelentette-e be, hogy jövőre csak a keresetek reálérték-megőrzése jöhet szóba. Borsik szerint ha ez a versenyszférára is érvényes, akkor – főként az uniós csatlakozásra való tekintettel – feszültségek várhatók. Téves szemlélet erősödik a közgazdászok és a kormány kommunikációjában, miszerint a gazdaság helyzetének a bérkiáramlás az oka – véli Borsik. Szerinte ezzel azt sugallják, hogy a munkavállalók tehetnek a gondokról. – Meg kell vizsgálni a kormány lehetőségeit, hogy például az adópolitikán keresztül mit tehetne a vállalkozások kedvezőbb körülményei érdekében – fogalmazott Borsik. Hasonlóan vélekedik a Munkástanácsok elnöke is. – Elfogadhatatlan, hogy a kormány a munkavállalóktól elvont keresetekkel akarja gyarapítani a tőkét – jelentette ki Palkovics Imre. Az érdekvédő szerint a szakszervezeteknek össze kell fogniuk, hogy a kormány ígéreteit kikényszerítsék. – Már most veszni látszanak a négyszázezer új munkahelyre, a foglalkoztatás biztonságára, a keresetek huszonöt százalékos reálérték-növelésére tett ígéretek – jelentette ki Palkovics, aki Borsikkal együtt aggasztónak vélte, hogy a kormány kommunikációjából teljesen kikerült a bérfelzárkóztatás kérdése.
Ismert: Medgyessy Péter az Országos Érdekegyeztető Tanács alakuló ülésén kijelentette: az uniós csatlakozás együtt jár a bérek felzárkóztatásával. A miniszterelnök ekkor még úgy fogalmazott: a csatlakozást követően feszültséget okozhat, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége az uniós átlag fele fölött van, míg a magyar bérszínvonal alig teszi ki az uniós átlag egyharmadát.
Hatályos az új Munka Törvénykönyve
A munka törvénykönyve tegnaptól hatályos módosítása szerint a munkaügyi ellenőrök első esetben, illetve egy jogszabály megsértéséért egymillió helyett már kétmillió forintos bírságot is kiszabhatnak a munkaadóra. A több jogszabály megsértésére, illetve ismételt jogsértésre vonatkozó büntetések eddigi hárommillió forintos határa hatmillióra emelkedik. Ez a módosítás a maximálisan húsz dolgozót foglalkoztató cégek esetében – teherbíró képességükre való tekintettel – nem lehet több hárommillió forintnál. (MTI)
Zsofia Koncz: We Don’t Spend Hungarians’ Money to Fund War















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!