Luxus a lakásban

A hatvanas-hetvenes évek műbőr bevonatú bútorait már jobbára felváltották a közép- és felső kategóriás belsőépítészeti elemek. A luxustermékek elárasztották a magyar piacot is, ám a legtehetősebbek mégis egyedi gyártású bútorokat rendelnek, méregdrága, akár több évtizedig is szikkasztott faanyagokból. Ám ez mégis rendkívüli esetnek számít, a luxus iránti kereslet elmarad a nyugat-európai átlagtól.

Munkatársainktól
2003. 06. 05. 6:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többnyire az egyszerűség jellemezte a hatvanas-hetvenes években kapható szekrényeket, polcokat, ülőgarnitúrákat. Később elterjedtek a koloniálbútorok, a kilencvenes években pedig a műbőrből és bőrből készültek. Ugyanakkor a rendszerváltás előtt és idején a hazai bútoriparban luxus szinte még nem is létezett.
Az eltelt tizennégy év viszont számos változást hozott e területen is, s mind többen ismerték fel, nem mindegy, mivel rendezik be otthonukat, munkahelyüket. A kilencvenes évek elejétől egyre több neves – főként olasz – bútorgyártó jelent meg Magyarországon. A legnagyobb gyártók Olaszországból kerülnek ki, mivel az itáliai dizájnerek már az 1700-as évek óta a szemnek és a testnek is kényelmes eszközöket álmodtak meg. Az olasz tervezők mellett megjelentek az észak-európai, egyszerű stílust képviselők is. A politikai és gazdasági helyzet változásával, a piacok megnyílásával párhuzamosan egyre inkább nőtt hazánkban az igényesség és a fizetőképes kereslet. Ez azonban még mindig elmaradt a nyugat-európai szinttől.
A magyar bútorértékesítési piacon áttörést az IKEA áruház megnyitása hozott, amit a Michelfeit és néhány kisebb cég áruházainak megjelenése követett. A szélesedő választék nyomást gyakorolt az akkor még monopolhelyzetben lévő többi áruházra. A gazdasági boom és a tehetősebb állampolgárok szélesedő tábora viszont sokáig csak úgy vásárolt bútort, hogy az harmonizáljon a lakásukban, ingatlanjaikban lévő többi tárggyal. Később már jobban odafigyeltek az egységes arculat kialakítására. Ennek szellemében megnőtt a kereslet a régi, valamint a nem túl koros, ám valamilyen exkluzivitással bíró bútorok iránt.
Hasonlóan növekvő igény tapasztalható a kerti berendezésekre is. A közelmúltban a jól megszokott, néhány tízezer forintos műanyag asztal-szék kombinációt a fa alapanyagú bútorok váltották fel, amelyek ára sok esetben a félmillió forintos határt is eléri. Egy fából készített napernyőért például – mérettől függően – 50–300 ezer forintot is fizethetünk.
A lakberendezési tárgyak, bútorok piacán az egyik legnagyobb név a Roche Bobois. A francia cég a lehető legjobb minőségű egyedi termékeket gyártja, ám ennek az árát meg kell fizetni. Egy Bobois velúr ülőgarnitúra ára – amely képes arra, hogy a kiömlött vörösbort ne szívja magába, ne maradjon folt rajta – Svájcban ötezer franknál kezdődik, és meg sem áll 15 ezerig. Nyugaton az igazán gazdagok viszont nem Bobois-t vásárolnak. A felső tízezer több évtizede száradó falemezekből, gerendákból, faanyagokból készíttet magának megfelelő méretű és minőségű bútort. Az ár ez esetben már horribilis.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.