Leszek Miller, az uniós referendum sikerén felbuzdult lengyel miniszterelnök jól kalkulált, amikor úgy határozott, hogy új felhatalmazást kérve előre menekül, hiszen kormánya egyelőre még túlélte a bizalmi szavazást. Annak ellenére, hogy mind az ellenzék, mind pedig az egyébként baloldalról érkezett államfő, Aleksander Kwasniewski elégedetlen vele. Miller azonban előbb sikerrel szerelte le kormányfő elleni offenzíváját nem kellőképpen előkészítő köztársasági elnököt, s magabiztosan olyan megjegyzéseket is megengedett magának a Kwasniewskivel folytatott háromórás, az államfő elmondása szerint egyes szakaszaiban kemény vitává durvult megbeszélése után, hogy bírálói lépjenek be a pártba, ha változtatni akarnak annak irányvonalán.
Ezután gátlástalanul, szinte minden eszközt felhasználva igyekezett megszerezni a kisebb képviselői csoportok és a függetlenek szavazatait, s szokás szerint számíthatott a radikális populista ellenzéki Önvédelem soraiból is néhány voksra. Cserébe az „ősellenség” SLD a szavazás előtti este szorult helyzetében felajánlotta az egyik parlamenti alelnöki és a mezőgazdasági miniszteri posztot is. A kormánykoalícióból hónapokkal ezelőtt kilépett parasztpárt soraiban is akadtak olyanok, akik inkább a távolmaradás mellett döntöttek, mások egyelőre a stabilitást tartották szem előtt, vagy meggyőzték őket az elmúlt időszak külpolitikai sikerei, illetve Miller szerkezetátalakítást felvázoló ígéretei.
A miniszterelnök felszólalásában a GDP 5 százalékos bővülését, a munkanélküliség csökkentését ígérte, valamint olyan mechanizmusok kidolgozását, amelyek lehetővé teszik az Európai Unió alapjainak a lehető leghatékonyabb kihasználását.
A mostani siker sem nyugtathatja meg azonban a feltűnően magabiztossá vált Millert, hiszen az ellenzék, s a véleményformáló elit mellett a társadalom többsége is a távozását követeli. Egy friss felmérés szerint a lengyelek csaknem 60 százaléka szeretné, ha Miller kormánya lemondana, és csupán 23 százalékuk véli úgy, hogy továbbra is a jelenlegi kabinetnek kellene irányítania az országot. Különösen elégedetlenek a kormánnyal a felsőfokú végzettségűek (70 százalék) és a 30–50 év közöttiek (63 százalék). A lengyel társadalom 70 százaléka örült az államfő és a miniszterelnök áprilisi közös bejelentésének, mely szerint előbbre hoznák a 2005 őszén esedékes parlamenti választásokat, és azokat az európai parlamenti választásokkal egy időben, 2004 júniusában rendeznék meg.
Orbán Balázs: Nem hagyhatjuk, hogy Magyarországnak háborúpárti kormánya legyen














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!