Még nem stabil a sertéspiac

Bár enyhült a sertéspiac válsága, a tenyésztők még mindig elégedetlenek, mert egyes vágóhidak kibújnak a piacszabályozó rendelkezések alól. A termelők az aszály miatt emelkedő takarmányárakkal és ezért pozícióromlással számolnak. A MOSZ tájékoztatása szerint az aszály az idén a százmilliárd forintot is elérheti.

Hiába hozta meg és léptette életbe az agrártárca a sertéspiacot stabilizáló intézkedéseit, a sertéstenyésztők a rendeletcsomag ellenére még mindig elégedetlenek – derült ki tegnap a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) sertésválasztmányának ülésén elhangzott felszólalásokból.
Tóth István, a MOSZ titkára lapunknak elmondta: elindult egyfajta pozitív változás a piacon, megindult a nagy súlyú sertések felvásárlása, sőt egyes körzetekben már be is fejeződött, a vágóhidak pedig kilencven százalékban megfizetik a termelőknek a rendeletben előírt 230 forintos kilónkénti felvásárlási árat. Az ülésen felszólaló gazdák ezt megerősítették, de azt is hozzátették, hogy a kisebb húsfeldolgozók ezt az árat nem tudják vagy nem akarják tartani.
*
Egyes felszólalók azt sérelmezték, hogy a rendeletcsomag által biztosított támogatásokkal együtt sem éri el a gazdák által kapott kilónkénti ár az önköltséget, mások szerint az agrártárca lényegesen kevesebb pénzből finanszírozni tudta volna a sertésválság megoldását, ha idejében cselekszik.
A tenyésztőket aggasztja, hogy az országos aszály miatt növekednek a takarmányárak, ami a most javuló pozíciójuk romlását hozza. Ezért szorgalmazzák a felvásárlási árak emelését is, amit egyébként a forint árfolyamváltozása is indokol – mondta Tóth István, aki úgy látja két-három héten belül megvalósulhat az áremelkedés. Emellett a termelők kérik a kormányt, hogy a számukra kötelezően előírt környezetvédelmi és állatjóléti előírások ellenőrzésénél, tekintettel a rendkívüli időjárásra, legyenek elnézőbbek. A szakember szerint legalább húszszázalékos takarmányár-emelkedéssel kell számolni, amely 12-14 százalékos önköltség növekedést indukál.

A MOSZ titkára arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a 230 forintos referenciaár tartása sem lesz mindig lehetséges, mivel azokban az országokban, amelynek árait figyelik és alapul veszik a magyar átvételi árak kialakításakor, csökkenő tendencia figyelhető meg. A referenciaár betartatásáért a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) a felelős.

Közel kétszáz termelő megbízásából a Honi Sertéstartók Egyesülete képviseli a termelőket a VHT-ban és a rövidesen megalakuló termékpálya tanácsban. Az egyesületbe tömörült termelők olyan erős érdekképviseletet akarnak, ami képes megakadályozni a feldolgozókat abban, hogy visszaéljenek gazdasági erőfölényükkel – derült ki az egyesület tegnapi, nádudvari közgyűlésén.

A tanácskozás résztvevői sérelmezték, hogy az elmúlt fél év sertésválságát tűzoltómunkával megoldani akaró kormányzati intézkedések szinte kizárólag a feldolgozók malmára hajtották a vizet: a februárban meghirdetett 265 forintos intervenciós árat például úgy fizették ki a termelőknek, hogy kilónként 35–45 forintot visszaszámláztak a legkülönfélébb jogcímeken. De nem jártak jobban azok sem, akik a március 15-én meghirdetett 235 forintos kilónkénti árat szerették volna megkapni a felvásárlótól. Tőlük ugyanis vagy nem vették meg a disznót, vagy a korábbi hónapokban már kialakított módszerrel „állatorvosi költség” címen 40 forintot visszaszámláztak nekik. A helyzet csak a legutóbbi néhány napban változott, miután a vágóhidak úgy döntöttek, hogy a közösségi piacon is a támogatott körben akarnak maradni, és ezért megfizetik a a jogszabályokban előírt árat a sertésekért.
Wekerle Balázs, a Honi Sertéstartók Egyesületének ügyvezetője lapunknak nyilatkozva elmondta: a helyzeten csak az erős termelői érdekképviselet segíthet, mert ellenkező esetben – amint azt az utóbbi fél év elhúzódó sertésválsága is bizonyított – a sertéstartók teljesen ki lesznek szolgáltatva a vágóhidaknak. Az új agrárrendtartási törvényről szólva elmondta: a jogszabály lehetővé teszi a termelői érdekek határozottabb megjelenítését, ám az ezek érvényesítéséhez szükséges garanciákat nem tartalmazza, a kilátásba helyezett szankciók pedig nem tűnnek túl meggyőzőnek. Fontos előrelépés például a régihez képest az új jogszabály azon rendelkezése, hogy a termelő 30 napon túli fizetés esetén azonnali inkasszót kérhet a neki tartozó vágóhíddal szemben. Kevés a reális esélye viszont annak, hogy ezt a vágóhídnak kiszolgáltatott termelő önállóan megkockáztatja.

Wekerle szerint a pozitív változások ellenére igen komoly hiányossága az új agrárszabályozásnak, hogy a kiegészítő jövedelem termelésére „szakosodott” háztáji gazdaságot azonos mérce szerint méri, mint a piacra termelő gazdálkodókat. Ez az ügyvezető szerint ugyancsak a feldolgozói érdek érvényesítését teszi lehetővé a termelőivel szemben, mert a minigazdaságokban előállított felesleg segítségével jelentősen le lehet törni a termelői árakat.

A VHT árbizottsága tegnap úgy döntött, hogy sem a 230 forintos felvásárlási átlagárat, sem a feldolgozók támogatási rendszerét nem célszerű megváltoztatni a piaci stabilitás érdekében.