Önszerveződés helyett segélyezés

A státustörvény technikai jellegű módosítására a jobb alkalmazhatóság kedvéért volt szükség. Egy olyan módosítást azonban, amelynek következtében zavarossá válik a jogszabály célja, meglazul belső szerkezete, és áttekinthetetlenné válik a finanszírozása, semmilyen nemzetközi nyomás nem indokol, sem a nemzetközi szervezetek, sem a környező országok részéről – állapítja meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) május 24-i ülésének történéseit elemezve a Budapest Analyses internetes tanulmány.

Megfigyelők szerint a kedvezménytörvény módosításáról vallott különböző nézeteket elemezve egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyarországi kormánypártoknak és ellenzéki pártoknak eltérő a stratégiájuk a határon túli magyarok helyzetének rendezésére. Az ellenzéki Fidesz – hosszabb távra tekintve – azt vallja, hogy „a határon túli magyarok nem elvesznek, hanem hozzáadnak Magyarország erejéhez”, és a kisebbségpolitikát úgy kell formálni, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő mintegy hárommillió magyar érdekérvényesítő képessége hozzáadódjon a tízmilliós magyar állam érdekérvényesítő képességéhez. A magyarországi kormánykoalíció pártjai ezzel szemben, rövid távra tekintő megfontolásokra alapozva, egyre nyilvánvalóbban tehertételnek tekintik a határon túli magyarokat, és a magyar állam érdekeit akkor látják hatékonyabban érvényesíthetőnek, ha mihamarabb megszabadulnak e kisebbségekhez kétségkívül kapcsolódó problémáktól, elutasítva a feszültségektől sem mindig mentes, időigényes problémakezelést, lemondva ezzel az „erők egyesítésének” távlati lehetőségéről is – fogalmaznak az elemzés készítői.

A kormány törvénymódosító javaslatait a határon túli magyar szervezetek képviselőinek túlnyomó többsége elfogadta, nem utolsó sorban azért, mert egy korábbi kormányjavaslathoz képest több kedvezményt is sikerült „visszahozniuk”. A magyar kormány továbbá a Máért zárónyilatkozatában is kifejezésre juttatta: lemond azon korábbi szándékáról, hogy a törvényt hatályon kívül helyezi az Európai Unióhoz csatlakozó szomszédos országok viszonylatában, ezek csatlakozását követően.
A Fidesz jelentős eredményként értékelte, hogy a kormánypártok a határon túli magyar szervezetek nyomására feladták korábbi elképzeléseiket az említett kérdésekben, de nem értett egyet néhány kormánypárti módosítási javaslattal. Nem fogadta el például, hogy a törvény preambulumából kikerüljön az „egységes magyar nemzetre” történő utalás, noha ennek a pártnak a képviselői is pontosítandónak tartották a hatályos törvény szövegét: az „egységes magyar nemzet” nyelvi és kulturális értelemben értendő egységesnek, ami szerintük ténykérdés. A Fidesz azt sem fogadta el, hogy a határon túli magyaroknak Magyarországon járó kedvezmények és a szülőföldjükön pályázati úton hozzáférhető támogatások elváljanak a magyar- igazolvány birtoklásától, és e juttatások ne csak a magukat magyarnak vallókat, illetve családtagjaikat, hanem a magyar nyelvhez és kultúrához kötődő más nemzetiségűeket is megillethessenek.
A státustörvény szemlélete a magyarországi kormányváltást követő egy év alatt az eredeti „önszerveződésközpontúról” „segélyezésközpontúra” változott – állapítják meg az elemzők. A törvény eredeti célja a kisebbségi léthelyzetben élő magyarok kedvezményezése és támogatása volt a magyar állam részéről, magyar kultúrájuk és magyar nyelven folyó oktatásuk támogatásán keresztül. Ezt a célt az Európa Tanács velencei bizottságának nagy tekintélyű jogászai azért ítélték legitimnek, mert ily módon csökkenthető az a hátrány, melyet a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek a többségi nemzetek tagjaival szemben szenvednek, és így állítható helyre a reális egyenlőség kisebbséghez és többséghez tartozó személyek között. Elemzők úgy vélik, a kedvezmények, a támogatások és a magyarigazolvány, illetve magyar hozzátartozói igazolvány szétválasztása révén elmosódik a juttatásokra jogosultak köre. Hiszen ebbe a körbe igazolványt nem birtokló, a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő, e juttatásokra igény tartó, akár többségi nemzethez tartozó személy is beletartozik. A törvény eredeti célja – a kisebbségi magyarok reális egyenlőségének elősegítése – ezzel homályba vész, a jogszabály megalkotásához vezető gondolatmenet zavarossá válik. További probléma, hogy ha nem behatárolt a jogosultak köre, a törvény finanszírozhatatlanná válik. Nem beszélve arról, hogy a Magyarországgal szomszédos államok joggal tiltakozhatnak majd a magyar asszimilációs vagy reasszimilációs törekvések ellen – véli a státustörvény módosítását elemző tanulmány.

Bukarest tanulmányoz
A román külügyminisztérium tanulmányozza a magyar kedvezménytörvény módosított változatát, és az elkövetkező napokban közli véleményét a jogszabályról a magyar féllel és az európai intézményekkel – jelentette ki Mircea Geoana, a román diplomácia vezetője. Geoana szombaton nyilatkozott a román közszolgálati rádiónak, amely hangképes öszszeállításban összegezte a magyar, a román és a szerb-montenegrói külügyminiszter pénteki belgrádi tárgyalásait. (MTI)