Pozsony nemet mondott

Sem most, sem a jövőben nem áll szándékában a Szlovák Köztársaság kormányának szerződést kötni a Magyar Köztársasággal a határon túl élő magyarokról szóló törvényről – szögezi le a Dzurinda-kabinet tegnapi állásfoglalása.

Kovács László visszautasította a szlovák bírálatot, miszerint a módosított törvény is diszkriminálja a többségi lakosságot. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke szerint ugyanakkor az egyoldalú engedményeket a szomszédok gyengeségként értékelik.
A nyilatkozat szerint a szlovák kormány tudomásul veszi, hogy a törvény módosított változatából kimaradt néhány olyan elem, amelyet korábban Szlovákia is kifogásolt, ám a törvény egyes rendelkezéseinek továbbra is határon kívüli hatása van, amely etnikai alapon diszkrimináló elemeket tartalmaz. Az állásfoglalás szerint a szlovák kormány üdvözli Magyarország azon szándékát, hogy támogatja a szlovákiai magyar állampolgárokat anyanyelvi és kulturális identitásuk erősítésében. A szlovák kormány kész tehát arra, hogy további tárgyalásokat folytasson a magyar féllel a kisebbségek támogatásáról a szlovák–magyar alapszerződés alapján. A szlovák kormány felszólítja a Medgyessy-kabinetet arra, hogy ne léptesse életbe a törvény azon paragrafusait, amelyek Szlovákia területén fejtenék ki hatásukat, ellenkező esetben Szlovákia kénytelen lesz ellenintézkedéseket foganatosítani.
A kormány állásfoglalását a magyar kormánytagok nem támogatták. A párt értékelése szerint azonban a kormányhatározat nem sérti a kormánykoalíciós szerződést, ezért az MKP nem veszi fontolóra a kormánykoalíció elhagyásának lehetőségét. A szavazás után az MKP tagjai azt mondták: a szlovák kormány szlovák nemzetiségű miniszterei úgy szavazták meg a kormánynyilatkozatot, hogy nem is olvasták a magyar jogszabály módosított változatát.
Paradox helyzet, hogy a szlovák kormány ezen állásfoglalás elfogadása után ötszázezer korona, azaz mintegy 3,2 millió forint támogatást hagyott jóvá a romániai Nagylakon működő szlovák iskola számára a határon túl élő szlovákokról szóló törvény értelmében.
*
Kovács László külügyminiszter debreceni sajtótájékoztatóján úgy vélte, a szlovákok valamit félreérthettek, mert a most elfogadott kedvezménytörvény szövegében nem szerepel sem az etnikai megkülönböztetés, sem a területen kívüliség. A külügyminiszter elmondta, a szlovák külügyminiszternél kezdeményezte a kétoldalú tárgyalásokat, illetve kérte, hogy a szlovákok konkrétan nevezzék meg a törvényszövegnek azt a részét, amely szerintük sérti Szlovákia érdekeit. Kovács László szerint a nézeteltérések rendezéséhez nem szükséges a törvényszöveg módosítása, azok a végrehajtási utasítások kidolgozásakor rendezhetők. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Kovács elmondta, Magyarország nem kíván nyilatkozatháborút folytatni Szlovákiával a kedvezménytörvény kapcsán. A külügyminiszter kiemelte, a korábbi törvénnyel ellentétben a módosított változat nem tartalmaz nemzetiség szerinti megkülönböztető intézkedéseket, amelyeket „joggal kifogásoltak a szomszédok és az európai intézmények”. A Jürgens-jelentésben megfogalmazódott, hogy további tárgyalásokra van szükség a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban, amelyekre Magyarországot és a szomszédos államok kormányait is felszólították. A külügyminiszter leszögezte, álláspontja az, hogy a kedvezménytörvényen nem szükséges módosítani. A Külügyminisztérium egyébként kedvező fordulatnak tartja az Európa Tanács határozatát. A tárca szóvivője szerint Magyarország akár a legmagasabb szinten is kész tárgyalni Szlovákiával a módosított jogszabály végrehajtásáról, amennyiben Pozsony ezt igényli. Medgyessy Péter miniszterelnök ugyanakkor az újvidéki Magyar Szó című lapnak azt nyilatkozta, a kormány kitart a kedvezménytörvény eredeti célja mellett, de a magyar diplomácia az erélyes fellépést nem azonosítja az álláspontok vak, rugalmatlan képviseletével, s arra törekszik, hogy értelmes kompromisszumok szülessenek.
A magyar diplomácia látványos kudarcaként értékelte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kedvezménytörvény kapcsán megszületett Jürgens-jelentést. A fideszes politikus tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, a folyamatosan, mindenért az ellenzéket hibáztató külügyminiszter ellentmondásba keveredett, hiszen üdvözölte a Jürgens-jelentés a státustörvény további módosításait előirányzó 13. és 14. pontjait, ugyanakkor elkerülhetőnek is nevezte azokat. „Némi szerénység és önkritika kellene a kormány részéről”– tette hozzá Németh Zsolt.
Erik Jürgensnek összehasonlító elemzést kellett készítenie, ő mégis a magyar törvényekről értekezett – vélte a politikus. Németh Zsolt kifejtette, a jelentés tartalmilag is ellentétben áll az Európa Tanács dokumentumaival, különösen a velencei jelentéssel, amely leszögezte: születhet a státustörvényhez hasonló határozat.
A külügyi bizottság elnöke kifejtette, a kormány az elmúlt egy évben sosem védte meg a státustörvényt, holott a magyar diplomáciának nem az lenne a feladata, hogy román és szlovák érdekeket képviseljen, hanem éppen fordítva, a magyarokat kellene segítenie a határokon túl. Most már eljött az ideje, hogy a magyar kormány kezdje meg a törvénybe foglaltak végrehajtását, hiszen ez elemi kötelessége a 700 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező felé.
Mint a politikus elmondta, a határon túl sincs lelkesedés, mert attól tartanak, a kormány szabotálni fogja a törvények végrehajtását. Szlovák és román viszonylatban a feszültség egyre nőtt, az egyoldalú engedményeket pedig a szomszédok a gyengeség jeleként értékelték. Az Európa Tanácsnak sem lesz büszkesége a határozat, már csak azért sem, mert Európában a kisebbségvédelem felfelé ível – tette hozzá a politikus.