Szabad út Irakba

Tegnap a parlament egyhangú szavazással döntött arról, hogy 300 fős magyar humanitárius szállító alakulat utazhat Irakba.
Szenes Zoltán vezérkari főnök Sramkó Mátyás alezredest, a debreceni Bocskai István Lövészdandár logisztikai főnökét kérte fel a magyar kontingens parancsnokának. Szenes Zoltán lapunknak elmondta: a parancsnokkal június közepén logisztikai és közlekedési szakemberek utaznak Irakba, hogy tájékozódjanak a magyar misszió működési körülményeiről.
Szenes Zoltán közlése szerint a konferencia után lehet majd biztosan tudni, hogy a Magyar Honvédség saját szállítóeszközeit viszi-e Irakba, vagy más hadsereg járműveit használhatja, és hogy pontosan milyen felépítésű lesz, illetve menynyibe kerül az államnak a magyar kontingens. Az alakulatot előreláthatólag kilenc felfegyverzett BTR-típusú páncélozott járművel, illetve három fegyveres szakasszal biztosítják. A kontingens tagjai 1000–1500 dollárt keresnek majd havonta.
Mint ismert, a szaktárcánál április 24-én kezdték elemezni egy esetleges iraki békefenntartói szerepvállalás részleteit. Másnap az Országgyűlés külügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a magyar katonai hozzájárulásról szóló határozati javaslatot, de az ellenzék tartózkodott. Az akkori határozati javaslat elfogadásával a parlament hozzájárult volna, hogy az iraki válság rendezése érdekében folytatott műveletek elősegítése érdekében egy legfeljebb 300, váltási időszakban 600 fős katonai kontingens utazzon Irakba.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke jelezte: fontosnak tartják, hogy nemzetközi felhatalmazás alapján történjen meg a békefenntartás. Kovács László külügyminiszter később közölte, hogy szerinte nem lehet nemzetközi felhatalmazásra számítani, ezt csak időhúzási céllal hangsúlyozza az ellenzék.
Az Országgyűlésben lefolytatott általános és részletes vita után május 13-án a Fidesz újabb, kapcsolódó módosító indítvány beemelését kezdeményezte, amely szerint a nemzetközi felhatalmazásig egyértelműen szét kell választani a katonai és a humanitárius tevékenységet. Juhász Ferenc még a módosított határozati javaslatról kívánt tárgyalni az ellenzékkel, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhívta a tagállamait, hogy működjenek közre az iraki stabilitás és biztonság megteremtésében. Ez alapján május 28-án elvi megállapodás született a négy parlamenti párt között.