Szájer vitát javasol

Szeretném, ha Magyarországon a sajtóban, a politikában, a civil szférában széles körű vita indulna az újonnan létrejött uniós alkotmánytervezetről – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szájer József, az Országgyűlés alelnöke, a konvent egyik magyar tagja.

A konvent volt az első intézmény, ahol az új tagok teljes joggal vehettek részt – emlékeztetett Szájer József (Fidesz), hozzátéve, hogy Magyarország szempontjából külön jelentőséggel bír az is, hogy az alkotmány elkészítésében a népképviseleti elv először jelent meg. Az elmúlt hónapokban a magyar küldöttség több száz módosító indítványt nyújtott be a dokumentum szövegéhez, és több ízben közös álláspontot sikerült kialakítaniuk. A képviselő üdvözölte, hogy a konvent egységes szöveget, és nem választási lehetőségeket tartalmazó tervezetet dolgozott ki. A fideszes politikus az eredmények között sorolta fel, hogy a tervezet második részét alkotó alapvető jogok európai chartája első ízben foglalkozik a nemzeti kisebbségekhez való tartozás kérdésével, kimondva többek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A dokumentumban külön passzus emlékezik meg a kultúrák, nyelvek sokszínűségéről is. A képviselőknek nem sikerült azonban elérniük, hogy felálljon a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága, de – mint Szájer kifejtette – ez ügyben további lépéseket terveznek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a javaslat olyan vitát indított el, amelyre még nem volt példa az EU-ban. Szájer József pozitív elemként említette, hogy kiemelt helyen, a dokumentum preambulumában szerepel a vallási hagyományokra való hivatkozás, és az EU demokratikus életéről szóló fejezetbe bekerült az is, hogy az unió a jövőben rendszeres párbeszédet folytat az egyházakkal.

Az intézményi reformokkal kapcsolatban a politikus örömmel értékelte, hogy megerősödött a népképviseleti elv. Az Európai Bizottság összetétele kapcsán utalt arra, hogy a testületben megmarad a tagok egyenlőségének elve.

– Nem szerettük volna, ha a tanácsnak erős elnöke lett volna – emlékeztetett Szájer a kis és közepes országok álláspontjára, mely a rotációs rendszer fenntartását részesítette előnyben. A tervezet azonban megszünteti a féléves elnökség intézményét, és helyette állandó elnököt vezet be, akinek – Szájer József szavaival – inkább egyfajta „levezető” szerepe lenne.

Szájer József úgy vélte, hogy Magyarországon az uniós alkotmány mindenképpen vitára érdemes, és kezdeményezi, hogy a sajtóban, a politikában és a civil szférában is vita induljon a dokumentumról. Emlékeztetett rá, hogy az alkotmányos szerződés létrejöttével csak az egyik fázis zárult le, és a várhatóan októberben, Rómában kezdődő kormányközi konferencián még lesz lehetőség az esetleges módosításokra.