Túl az első szerződések megkötésén

Bár eredetileg a Pénzügyminisztérium alapította a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KfP) Rt.-t, ma a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) látja el felügyeletét. Januárban leváltották a cég korábbi elnök-vezérigazgatóját is, s ma ezt a posztot két vezető tölti be. Az új koncepció szerint lazítottak szerződési feltételeiken, több bankot vonnának be partneri körükbe, s az év második felében várhatóan tőkét emel a cégben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. – minderről Baráth Csaba, az rt. vezérigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Azért került át a GKM-hez a KfP Rt., mert ez a minisztérium felelős a vállalkozásfejlesztés egészéért, és ezen belül a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért – nyilatkozta Baráth Csaba, aki közölte: bár csak a 34-35 százalékát teszi ki a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor termelése a nemzeti összterméknek, ám a foglalkoztatotti létszám 65 százaléka dolgozik itt. Éppen ezért nagyon lényeges a kkv-szektorban tevékenykedő vállalkozások munkaerő-megtartása, és általában a foglalkoztatási szektor fejlesztése – fogalmazott.
Baráth Csaba elmondta: társaságuk kis- és középvállalkozásokat finanszíroz tőkebefektetéssel. Ám annak a globális programnak, amely ennek a szférának a megerősödését hivatott támogatni, az első pillére a mikrohitelezés. Ebbe a spektrumba tartozik a Széchenyi-kártya, amelynek felső plafonja ma már ötmillió forint. Ezt követi az európai technológiai felzárkózási hitelprogram, amely százmilliárdos nagyságrendű, s amelynek a gazdája az MFB. Hangsúlyozta: ehhez csatlakozik az a befektetési program, amely a kis- és középvállalkozások tőkeerőssé tételét segíti. A vezérigazgató úgy fogalmazott: a kkv-szektornak – s különösen a kisvállalkozási részének – jellemzője, hogy nem generációkon keresztül felhalmozott családi vagyonból működtetik a céget, hanem valójában a nulláról indultak. Ezért jellemzőjük az alultőkésítettség, aminek két negatív hatása van. Az egyik: nincs elég pénzük ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjanak működni. A másik negatívum pedig az, hogy nincs tőkéjük a szükséges fejlesztésekre sem.
Baráth Csaba szólt arról, hogy idegen tőkét sem tud a legtöbb kis-és középvállalkozás igénybe venni, mert a bankoknak megvan a saját belső előírásuk, hogy milyen nagyságrendű és tőkeellátottságú társaságokat milyen mértékben hitelezhetnek. A KfP Rt. itt csatlakozik a hitelprogramokhoz – mondta. Úgy nyújtanak maximum százmillió forintig tőkét egy-egy vállalkozásnak, hogy ezáltal hitelképesebbé válnak, s így a bankoktól is kaphatnak hitelt a továbbiakban.
Szavai szerint az egyik leglényegesebb különbség a korábbi alapítói és a jelenlegi főtulajdonos szándéka között az, hogy a működő, bizonyítottan fejlődőképes vállalkozásokat – amelyek azért nem kapnak további hiteleket, mert alacsony a saját tőkéjük –, tőkeágról segítsék, vállalva azt a kockázatot is, hogy ez a réteg banki szempontból a legrizikósabb.
A vezérigazgató számol azzal, hogy nem minden befektetésük lesz sikeres. Úgy véli, a korábbi vezetés lényegesen több gondot fordított arra, hogy a befektetett tőkét, amilyen mértékben csak lehet, tárgyi biztosítékokkal, garanciákkal levédje. Ez náluk is szempont, de úgy vélik, a befektetési tevékenység természetéhez közelebb áll, hogy az általuk kínált pénz tartós tőkejuttatás, még akkor is, ha meghatározott időre adják.
Ez azt jelenti – mondta –, hogy az általuk kihelyezett pénz majdani visszaszerzését nem jelzálog-biztosítékokkal próbálják elérni, hanem a nagy szakmai tapasztalatot szerzett kollégák segítségével előszűrik a vállalkozásokat. Megkísérlik megállapítani, mennyire lesz piacképes az adott vállalkozás terméke, illetve a piaci pozíciója mennyire biztosítja azt, hogy az előre megállapodott idő után képes lesz-e a társaság a KfP Rt. tulajdoni hányadát kivásárolni.
Kiemelte: az rt. tőkebefektetései jellemzően fejlesztési tőke jellegűek, azaz meghatározott időszakra – általában három-öt évre – szólnak. Ezen időszak lejárta után a KfP Rt. a vállalkozótól elvárja, hogy az rt. tulajdoni részét kivásárolja.
Baráth Csaba aláhúzta: mindig kisebbségi tulajdont szereznek, tehát maximum 49 százalékot, de arra törekednek, hogy többségében 25 százaléknál kisebb legyen befektetéseik aránya. A vezérigazgató a hozamelvárásról elmondta: Bubor + 2 és 5 százalék közötti a társaság bonitásától függően. Úgy gondolja, ez alacsonynak tekinthető, ugyanakkor reális, és a vállalkozások által kitermelhető, továbbá a KfP Rt. forrásköltségeit is fedezi.
Elképzelhető olyan változat is – folytatta –, hogy nyílt végű befektetést adnak, tehát nem határozzák meg azt az időszakot, amely végén a saját tulajdonhányaduk kivásárlását kérik, hanem együtt osztoznak az eredményben, és egy későbbi időpontban eladják a részesedésüket vagy az egész társaságot. Hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy a részvényesi körükben lévő hét bank és egy pénzintézet ügyfelein túl tevékenységük más pénzintézetek ügyfeleire is kitevődjék. A cél ugyanis nem további vállalkozások létrejötte – hiszen 850 ezer vállalkozás van ma Magyarországon, és közülük háromszázezer működik –, hanem az, hogy a már bizonyított, fejlődőképes vállalkozásokat erősítsék meg a tőkejuttatással – közölte.
Elmondta azt is, hogy munkamódszerük némileg eltér a korábbi vezetésétől, amely az elmúlt évben úgynevezett befektetési termékeket dolgozott ki. Ezek hasonlítottak megközelítésükben és feltételeikben a banki termékekhez, ám kissé távol álltak a kis- és középvállalkozások gondolatvilágától – vélte.
Baráth Csaba emlékeztetett arra, hogy a KfP Rt. nem kér vállalkozásirányítási jogokat, viszont folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás üzletmenetét. Ez rendszeres adatszolgáltatást jelent, és az rt. csak akkor avatkozik be, ha valamilyen komoly eltérést tapasztal az eredeti tervektől. A tőkebefektetés formája mindig közvetlen tőkejuttatás, azaz a KfP Rt. tőkeemelés révén szerez tulajdonjogot. Nem zárják ki ugyanakkor azt sem, hogy esetleg részvényt vagy üzletrészt vásároljanak, mert a cél az, hogy friss tőkéhez jussanak a vállalkozások. A későbbi együttműködést szindikátusi szerződésben rögzítik. Ez azt is tartalmazza, hogy a futamidő alatt bármikor, ha nem kíván a vállalkozás a KfP Rt. partnere maradni, egy előre megadott árért kivásárolhatja a részesedést.
A vezérigazgató hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelést és a pénzügyi szolgáltatást fő tevékenységként végző vállalkozások ki vannak zárva a tőkejuttatásból. Preferálják viszont az exportképes terméket vagy exportképes szolgáltatást végző társaságokat, s azokat, amelyek tartósan munkahelyet tudnak biztosítani. Elmondta: olyan szerződéseket kötöttek eddig, amelyek között van olyan, amit még az előző vezetés készített elő. Tavaly 77 olyan vállalkozással vették fel a kapcsolatot, amelyek átvették a meglehetősen bonyolult adatlaphalmazt. Ezek közül csupán 10-12 vállalkozás tudta kitölteni az íveket. Azóta további 44 vállalkozással léptek kapcsolatba, és várhatóan az elkövetkező két-három hétben további három-négy befektetési döntést tudnak hozni.
Baráth Csaba szólt arról, hogy jelenleg 3,5 milliárd forintból gazdálkodnak, ami az eredeti alapítói vagyon. Úgy tervezik, hogy az év végéig harminc-ötven szerződést kötnek meg, ami egy-másfél milliárd forint körüli összeg kihelyezését jelenti. Amennyiben azonban a becsültnél lényegesen nagyobb számú megkeresés érkezik az rt.-hez, akár meg is duplázódhat ez a szám.
Kiemelte: a társaság létrehozásakor az alapítók nem gondoltak arra, hogy miből fog működni a társaság. Így ma az egyetlen bevételi forrásuk a szabad pénzeszközök után kapott kamat vagy hozam. Jelenleg minél több pénzt helyez ki az rt., annál kevesebb marad a saját működési költségére. Ez szűk mozgásteret biztosít a társaságnak, s ezért azt remélik, hogy az év második felében sor kerülhet tőkeemelésre. Úgy ítélik meg, tízmilliárd forint kell ahhoz, hogy a folyamatos működésüket biztosítani tudják.
A vezérigazgató közölte: legkorábban három év múlva jut a társaság jelentősebb bevételhez, hiszen az első tőkebefektetések ekkor áramlanak vissza. A tőkeemelés logikus módja – mondta –, hogy ha az MFB ad át tőkét, amire a közelmúltban jóváhagyott törvény lehetőséget is ad.
Kiemelte: az MFB-vel a befektetési munkamegosztás úgy szól, hogy a kis- és középvállalkozások alsó, kisebb részével a KfP Rt. foglalkozik, ez tíz–száz millió forintos tőkejuttatásokat jelent, az MFB pedig százmillió és ötszázmillió forint közötti fejlesztési tőkét nyújt a vállalkozásoknak.
Végezetül elmondta: korábban szó volt arról, hogy a KfP Rt. megveszi a Ka-Vosz Rt.-t, amely a Széchenyi-kártya kibocsátásával foglalkozik. Ám mára ez meghiúsult, mert a VOSZ úgy döntött, nem adja el a részét. Baráth Csaba sajnálatosnak tartja a döntést, mert a Széchenyi-kártyát befogadó hálózat és a KfP Rt. között létrejöhetett volna az általuk szükségesnek tartott szinergia. Az rt. azóta belépett a BKIK-ba, hogy a vállalkozói szektor minél nagyobb hányadához eljuthassanak.