Uniós álláspont a fegyverekről

Végső esetben erő alkalmazását is indokoltnak tartják a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására az uniós tagállamok külügyminiszterei. Az állásfoglalást az a stratégia tartalmazza, amelynek alapelveit az EU külkapcsolatok tanácsa hétfőn Luxembourgban tartott ülésén fogadta el.
A miniszterek egyúttal jóváhagyták a stratégiai alapelvek megvalósítására vonatkozó cselekvési programot is, és megbízták a politikai és biztonságpolitikai bizottságot, valamint az illetékes tanácsi testületeket, hogy haladéktalanul kezdjék meg annak végrehajtását.
Az alapelvek szerint a tömegpusztító fegyverek nemcsak az általuk véghez vihető pusztítás mértékében különböznek a hagyományos harceszközöktől, hanem abban is, hogy használatuk destabilizálhatja a nemzetközi rendszert. Külön is súlyos veszélyt jelent, hogy ilyen fegyverek terroristák kezébe kerülhetnek, ami kiszámíthatatlan következményekkel járna – indokolták a miniszterek a közös uniós stratégia szükségességét.
Állásfoglalásuk szerint az új fenyegetések elhárításához újfajta megközelítésre van szükség. Ennek első védvonalát a politikai és diplomáciai megelőző intézkedések (többoldalú szerződések és exportellenőrzési rendszerek) jelentik. Ha ezek, valamint a velük párhuzamos politikai párbeszéd, illetve diplomáciai nyomásgyakorlás eredménytelennek bizonyul, az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapján kényszerítő eszközök alkalmazását is fontolóra kell venni.
Kényszerítő eszközként átfogóan vagy szelektíven alkalmazott szankciók, gyanús szállítmányok feltartóztatása, illetve szükség esetén erőszak alkalmazása jöhet szóba – állapították meg a miniszterek, hozzáfűzve, hogy ebben az ENSZ Biztonsági Tanácsának központi szerepet kell játszania.
A stratégiai alapelvek szerint az EU változatlanul elkötelezett a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésének többoldalú rendszere mellett, s folytatni fogja a meglévő leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési normák általánossá tételére irányuló erőfeszítéseit. A biológiai és a vegyi fegyverek esetében arra törekszik, hogy ezek betiltását nyilvánítsák a nemzetközi jog egyetemesen kötelező szabályának.
Az EU azt is fontosnak tartja, hogy a fegyverzet-ellenőrzés meglévő nemzetközi rendszere hatékonyabban működjék, s ezért nagy súlyt helyez a vonatkozó szerződések tiszteletben tartásának szigorúbb kikényszerítésére. E tekintetben is meg kell erősíteni az ENSZ BT szerepét.
A stratégia szerint a megállapodások megsértésének hatékony felderítésére ki kell használni a meglévő ellenőrzési módszereket. Az unió azonban további ilyen rendszerek létrehozását, illetve szükség esetén szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is támogatna olyan létesítményekben, amelyek létezését nem jelentették be az érvényben lévő szerződések alapján.