Vagyonfelélés vagy önrablás?

Annak ellenére, hogy az elmúlt két parlamenti ciklusban a költségvetési támogatásból és a tagdíjakból sok száz millió forint folyt be a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kasszájába, a párt mostani vezetői mégis 17 817 151 forintos köztartozást, valamint mínusz 1116 forintos banki egyenleget örököltek Bartók Tivadar, Giczy György, Mizsei Zsuzsanna és Füzessy Tibor korábbi pártvezetőktől. A nevükkel fémjelzett időszakban a KDNP-nek a politikai és pénzügyi tőkéje egyaránt elolvadt.

Vízválasztónak tekinthető a KDNP életében az 1997-es esztendő, mert a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségbe (MKDSZ) tömörült politikusok ekkor hagyták el a pártot. A belső erőviszonyok addigra letisztultak, az MKDSZ-esek a Fidesz, Giczyék pedig később az MSZP felé vették az útjukat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1998. december 14-én hozta nyilvánosságra a KDNP 1996-os és 1997-es gazdálkodásának törvényességi ellenőrzéséről készült adatait. A jelentés már az 1998-as pénzmozgásokat is figyelembe vette.
A kérdéses időszak egy részében, 1997-ben a KDNP gazdasági vezetője Mizsei Zsuzsanna volt, aki egyúttal a gazdasági osztály tevékenysége feletti ellenőrzést gyakorló országos választmányt is elnökölte, tehát saját magát felügyelte. A politikus ez utóbbi pozícióját 2002-ig megtartotta. Mizsei egyébként 1993 és 1998 között az MSZP-vel feltűnően jó viszonyt ápoló Axel Springer tulajdonában lévő Jászkun Krónika kiadóhivatalát vezette, jelenleg pedig a Medgyessy-kormánynak köszönhetően a Millenáris Kht.-t irányítja.
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította: „1997-től kezdve már senki sem ellenőrizte a költségek utalványozás előtti igazolását, a következő esztendőben pedig már arra sem ügyeltek, hogy a kiutalt pénzt valódi szolgáltatás ellenértékében fizették-e ki. Ilyen még a nagy értékű szerződések, megrendelések és beszerzések esetében sem történt. Független belső ellenőrt nem alkalmaztak, és a folyamatba beépített belső ellenőrzési tevékenységet sem szervezték meg.” Az 1997-es esztendőről a beszámoló azt is megállapítja, hogy a kiadásokon kívül a bevételeket sem a valóságnak megfelelően könyvelték, rendszeres pénztárellenőrzés pedig nem történt. Végezetül az ÁSZ azt is megállapította: „közel 36 millió forint bevétel hiteles bizonylatok nélkül került elszámolásra, közel kétmillió értékű szolgáltatást pedig olyan gazdasági szervezetnek fizettek ki, amellyel a párt nem is állt gazdasági kapcsolatban.” Továbbá: „nem találkozott olyan dokumentummal, amely az elszámolás elmulasztása miatt intézkedéseket tartalmazott volna.”
A párt közben mind nagyobb sebességgel zuhant abba az adósságspirálba, amely a még Surján László elnöksége idején, az 1994-es országgyűlési választások kiadásainak fedezése miatt felvett kölcsönnel vette kezdetét. Giczyék szerint ezért kellett a Nagy Jenő utcában található országos székházat eladni. A tranzakciót több kudarcba fulladt kísérlet előzte meg, amely során nagy hírű, komoly tőkeerővel rendelkező ajánlattevőket is kikosarazott a KDNP vezérkara. A vevő végül a Norma–1 Kft. lett, amelyet a Cégközlöny adatai szerint 1999. február 24-én alapítottak, a bejegyzés kelte pedig március 24. A kft. ügyvezető igazgatója akkortájt egy kőbányai tízemeletes panelépületben élt. A cég jegyzett tőkéje 12 millió forint volt. A székház adásvételi dokumentumát március 31-én írták alá, vagyis egy hónappal a Norma–1 Kft. megalakulása után, a tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot pedig április 22-én jegyezték be. A székház ára: 450 millió forint. Miből fizette ki ezt a pénzt a panelmágnás?
A cég bejegyzésének tempója azt erősíti, hogy a kőbányai háziasszony stróman – vagy inkább strófrau – volt. Ezt erősíti meg az igazságügyi tárca céginformációs szolgálatától származó éves beszámoló is, amely a Norma–1 Kft. 1999-es egyetlen, jelentősebb pénzmozgásaként a „vevőtől kapott előleg” rovatban 480 millió forintot tart nyilván. A KDNP kasszájába azonban a szerződés szerint harmincmillió forinttal kevesebb pénz folyt be. Hova került a különbözet? A gyanút az is megerősíti, hogy a párt 1999-es pénzügyi beszámolójában az „egyéb bevétel” rovatban 461,8 millió szerepel. Akkor a KDNP bérbeadásból néhány milliós bevételre is szert tett, amelyet szintén ebben a rubrikában könyveltek le.
Máté László ebben az időben az MSZP pénztárnoka volt. Üzleti és kapcsolati tőkéje szinte korlátlan. Lapértesülések szerint a kőbányai háziasszony a KDNP székházának sikeres megvétele után egy kőbányai családi házba költözött, amely korábban Máté László egyik cégének tulajdonában volt, és a lánya élt benne. Ha mindez igaz, akkor érthető, hogy Giczy György miért fogalmazott úgy a székházeladás után: „Nem mondhatjuk, hogy a mi oldalunkon a mieink állnak, és azt sem, hogy az ellenoldalon a kereszténydemokrácia ellenségei.” Giczyt ezt követően fogadta Kovács László, az MSZP elnöke, és a két párt együttműködéséről tárgyaltak.
Bartók Tivadar 2001-ben lett a KDNP elnöke. Az egykori Sport mozit a Szent Domonkos rend Magyar Rendtartománya a rendszerváltás után egyházi kárpótlásként kapta vissza. A KDNP a rendtől 2000. június 1-jén vásárolta meg harmincmillió plusz áfáért. A párt ezt követően 2001. január 5-én létrehozta az egyszemélyes tulajdonban lévő Mitrabau Építőipari és Szolgáltató Kft.-t, amelybe apportként bevitte az épületet. A Mitrabau ügyvezetője Bartók Tivadar. A főváros előkelő helyén, a zuglói Thököly úton lévő épületek értéke az utóbbi időkben nagyon megemelkedett, így az ott található egykori Sport mozit – a becslések szerint – a vételár háromszorosáért is értékesíteni lehet. Mivel a mozi és a rendtartomány központja azonos helyrajzi számon található, a domonkosoknak elővásárlási joguk van. Bartók megkereste Pucilowski József domonkos rendi vikáriust, hogy megtudja: a szerzetesek élnek-e az elővásárlási jogukkal, mert értékesíteni szeretnék az ingatlant tulajdonló kft.-t.
Lapunknak korábban a párt néhány millió forintos köztartozásával indokolta, hogy el akarják adni a kft.-t. Tagadta azonban, hogy az értékesítés mögött a vagyonfelélés szándéka húzódna. Ennek ellenére egy hónappal azután, hogy tavaly novemberben leváltották a KDNP elnöki posztjáról, a kft.-t kétmillió forintos magánhitellel mégis megterhelte. Eladni azonban már nem tudta. A kft. 2001. decemberi számláján egyébként még 230 millió forint volt. Úgy tudjuk, ez a pénz a székház eladásából befolyt összeg egy része. Sorsáról azonban Rubovszky György, a KDNP jelenlegi pártügyésze nem tudott felvilágosítással szolgálni. Kérdésünkre csupán annyit mondott: jelenleg gyakorlatilag üres a kft. számlája. Hasonló helyzetet mutat a párt kasszája is: 17 817 151 forintos köztartozást, valamint mínusz 1116 forintos banki egyenleget jelez.