Zöld út az uniós reformoknak

Valéry Giscard d’Estaing, az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnöke tegnap bejelentette, hogy a testületben létrejött a konszenzus az új alkotmányos szerződés tervezetéről, amelyet az egy hét múlva Szalonikiben tartandó EU-csúcson terjeszt elő.

A négy részből álló tervezet még nem teljes ugyan, mert az uniós politikákkal foglalkozó harmadik részéről folyó vita csak a jövő hónap elején fejeződik be. A Szalonikiben az állam- és kormányfők elé kerülő részei azonban tartalmazzák az EU intézményi reformjaival kapcsolatos legfontosabb elemeket. A tegnapi plenáris ülésen elhangzott záró hozzászólalásokat összegző rövid beszédében Giscard közölte: azt fogja ajánlani az állam- és kormányfőknek, hogy a lehető legkevesebb változtatással fogadják el az alkotmánytervezetet. A volt francia elnök sajtóértekezletén meg is előlegezte a tervezetnek a csúcsértekezlet csaknem teljes támogatását.
Giscard-hoz hasonlóan több konventküldött történelminek minősítette a tegnapi megállapodást. Kiderült azonban az is, hogy akadnak még országok, amelyek egyes pontokon az utolsó pillanatig nem teljesen értettek egyet a tervezettel.

Valéry Giscard d’Estaing a konszenzus megszületéséről nyilatkozva úgy vélte, az Európai Konvent az EU-t alapító politika hagyományainak szellemében dolgozott, és az eddigi törekvések közé illeszkedik az alkotmány tervezete is, amely szavai szerint „az uniós idealizmust ötvözi az előrehaladást jelentő újítás politikájával, illetve a teremtő politikai realizmussal”.
A tagországok és a leendő tagállamok kormányzatát és parlamentjeit, valamint a vezető uniós intézményeket és szervezeteket képviselő, százöt tagú konvent tavaly februárban kezdte munkáját, amelynek nyomán a létrejövő alkotmánytervezet a huszonöt vagy még több tagú EU-ra méretezett, jól működő intézményekhez vezető reformokat tartalmaz. A reformok egyebek között állandó uniós elnök és egy közös külügyminiszter posztjának felállítását irányozzák elő, illetve 2009-től tizenöt tagúra szűkítik a jelenleg húsztagú „uniós kormányt”, az Európai Bizottságot. Egyszerűsíti a tervezet a húsz-huszonöt országos szavazás rendszerét is, és szűkíti a tagországok vétólehetőségeit. A szavazási rendszer reformja ugyanakkor a legvitatottabb pont maradt.
Az MTI információi szerint a konventben az unió jövőjével öszszefüggésben felmerült intézményi kérdések szerepeltek a központban Medgyessy Péter miniszterelnök és Laurent Fabius volt francia szocialista kormányfő egyórás eszmecseréjén, melyen elhangzott, hogy az Európai Uniónak egységes biztonsági és védelmi politikát kell kiépítenie, amiben az európai konvent hozhat áttörést. Medgyessy megerősítette, hogy Magyarország – több más országgal együtt – nem találná szerencsésnek, ha az Európai Tanácsnak választott elnöke lenne, s előnyösebbnek tartja az érvényben lévő rotációs rendszer fenntartását.
A kérdés eldöntésében a kormányközi konferenciának is szerepe lesz. Az Európai Bizottság összetételét tekintve Magyarország továbbra is az „egy ország, egy EU-biztos” elvére épülő rendszert támogatja, s úgy gondolja, hogy az unió későbbi növekedése idején merülhetne fel ismét a létszám módosításának kérdése.
Medgyessy fontos előrelépésnek, jó kiindulópontnak értékelte a konventben eddig elért eredményeket, amelyek hozzájárulhatnak a kormányközi konferencia elé kerülő lényeges kérdések megoldásához.
***
Romló uniós feltételek. Több százmilliárd forintnyi kiadást is jelenthet a környezetvédelmi rehabilitációra fordítandó összeg – mondta el tegnap Ékes József MDF-es képviselő. A romló uniós feltételek Magyarország számára címmel megtartott sajtótájékoztatón a politikus kifejtette, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos uniós szabályok várható módosítása súlyos kötelezettségeket róhat az országra, az ugyanis a nemzeti kormányok felelősségét hangsúlyozza, s nem teszi lehetővé a felelősség áthárítását. Az MDF–Európai Néppárt európai parlamenti megfigyelője szerint komoly problémát okozhatnak az állati takarmánnyal, tápszerekkel, az élelmiszer-biztonsággal, és új direktívák megszületése esetén a gázkibocsátással kapcsolatos kérdések. Balsai István – aki szintén az MDF–Európai Néppárt európai parlamenti képviselője – elmondta, az unió polgáraivá váló magyar lakosság számára új jogi intézményt jelent majd az EU-ban már egy évtizede működő európai ombudsman, akihez uniós jogsérelmi ügyekben lehet majd fordulni. (Gy. Zs.)