A múlt évhez viszonyítva nőtt a munkanélküliség

Magasabb lett a munkanélküliségi ráta hazánkban április és június között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliek száma a második negyedévben 241 ezer fő volt, ami magasabb a múlt évinél, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma némileg nőtt. A legrosszabb helyzetben a 15–24 éves fiatalok vannak, akiknek aránya az összes munkanélkülin belül 21,8 százalék. Az eltelt egy év eredményeivel a szocialisták elégedettek, az ellenzék azonban bírál, s a Fidesz számon kéri a szocialisták által megígért 400 ezer új munkahelyet.

Április és június között 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta; 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, és 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint az idei március és május közötti időszakban – közölte a KSH tegnap. A ráta az idén március és május között hat százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az uniós tagországokban az időszak középső hónapját jelentő májusban ez az adat átlagosan 7,9 százalék volt.
Ez év április–júniusban a foglalkoztatottak száma Magyarországon 3,924 millió fő volt, ami 1,5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatát. A munkavállaló korú népesség 64,7 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon az április–júniusi időszakban. A munkanélküliek száma az idei esztendő második negyedévében 241 ezer fő volt, ami magasabb, mint ami a múlt év azonos időszakában volt. A munkanélküliek 41,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 4,2 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2002 második negyedévében. A munkanélküliség átlagos időtartama 16 hónap volt, ami csaknem megegyezik az előző év ugyanezen időszakának adatával. A 15–24 éves fiatalok aránya az összes munkanélkülin belül 21,8 százalék, az ebbe a korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 12,9 százalék, ami 1,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mértnél. Az EU-tagországokban erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában 15 százalék volt.
Simon Gábor, az MSZP-frakció munka világa munkacsoportjának vezetője tegnap sajtótájékoztatón – az MTI közlése szerint – úgy ítélte meg a helyzetet, hogy az idén kedvező változások történnek a foglalkoztatáspolitikában, növekvő foglalkoztatotti létszám mellett csökken a munkanélküliség. Hozzátette: a reálbéreknek 2002 és 2006 között a GDP növekedésével arányosan kell emelkedniük. Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának alelnöke, szocialista országgyűlési képviselő a munkaerő-piaci folyamatokat jellemezve kitért arra, hogy Magyarországon nő a foglalkoztatottság. A munkanélküliek száma a kormányváltás után növekedett, jelenleg azonban csökken, mint ahogy csökken az inaktívak száma is. A külföldi befektetőkről szólva megjegyezte: elsősorban az ország északi, északkeleti részén tervez beruházást a Bosch, illetve az Electrolux.
Balsai István MDF-es országgyűlési képviselő, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke másképpen vélekedett a Magyar Nemzetnek: szerinte ma már a statisztika is alátámasztja azt, amire az ellenzék hónapok óta felhívja a kormányzat figyelmét, vagyis éves összehasonlításban romló tendenciák figyelhetők meg a mutatókban. Különösen kilátástalan az iskolából kikerülő, pályakezdő fiatalok helyzete, s a hátrányos helyzetű térségekben is egyre mélyül a válság. A kormányzati politika hibái, az ország versenyképességének csökkenése miatt visszaesett a működőtőke-beáramlás, a beruházások száma, ezáltal kevesebb új munkahely létesül. A helyzet drámaiságát az őszi adatok mutatják majd meg igazán – tette hozzá az elnök. Őry Csaba, a bizottság alelnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője lapunknak kifejtette, hogy a munkaerő-piaci folyamatok hosszú távon elemezhetők. Hozzátette: jelen esetben csak jóindulattal lehet stagnálásról beszélni, nemhogy a szocialisták által megígért 400 ezer új munkahely megteremtéséről. Utóbbi esetében időarányosan ugyanis már 100 ezer új munkahelynek kellett volna létrejönnie. A kormány nem ismeri fel a kis- és a középvállalkozások támogatásának fontosságát, holott mind az unióban, mind az USA-ban ezek hoznak létre jelentős számban új munkahelyeket. Ezzel szemben a magyar kormány nemhogy megfelelő környezetet nem teremt számukra, hanem ezzel ellentétes lépéseket tesz.
Az eurózónában az idén januárban 8,6 százalék volt az átlagos munkanélküliség, valamennyi uniós tagországban pedig 7,9 százalékot tett ki. A munkanélküliek aránya januárban Spanyolországban volt a legmagasabb, 12,1 százalék, míg a legalacsonyabb arányt, 3,1 százalékot Hollandiában regisztrálták. A csatlakozásra váró országok közül a legmagasabb, 20 százalékot meghaladó munkanélküliség Lengyelországban volt, míg a legalacsonyabb, 3,8 százalékos Cipruson.
A foglalkoztatottak aránya sokat mond a munkaerő-piaci helyzetről, hiszen nem mindenki munkanélküli, aki éppen nem dolgozik. Az Európai Unió egyik legfőbb célkitűzése ezen a területen, hogy a foglalkoztatottság aránya valamennyi országban elérje a hetven százalékot. A foglalkoztatottak aránya két éve Dániában volt a legmagasabb (76,2 százalék), míg a legalacsonyabb Görögországban (55,4 százalék) volt. A csatlakozásra váró országok közül Magyarországon a foglalkoztatottak aránya a nők körében 49,8 százalékos volt, míg a férfiaknál 63,4 százalékot tett ki. Hazánkban tavaly előtt a második legalacsonyabb volt a 25 éven aluli munkanélküliek aránya. Az Európai Unióban vegyes a kép: Hollandiában például 4,4 százalék, Görögországban 28 százalék. Lengyelországban majdnem minden második fiatal volt munkanélküli 2001-ben. A jelentés kitér a népesség kérdésére is: bár ez sehol nem növekszik túl gyorsan, az Európai Unió egészében emelkedik a lélekszám. Tavaly a leginkább Luxemburgban nőtt – 1,25 százalékkal –, a legkevésbé Svédországban, 0,02 százalékkal. Magyarországon ezzel ellentétes a helyzet: a népesség csökkenése nem állt meg, s becslések szerint tavaly 0,3 százalék volt.
***
Megsarcolt magyarok.
Az Eurostat, az Európai Unió hivatalos statisztikai hivatalának jelentése szerint – amelyet a Magyar Távirati Iroda adott közre – a csatlakozásra váró országokban a munkaerő átlagos költsége 2000-ben megközelítőleg ötször alacsonyabb volt – óránként mindössze 4,21 euró –, mint az óránként 22,7 eurós EU-átlag. Az EU-tagok és a csatlakozó országok közül Magyarországon kellett a munkáltatóknak a legmagasabb arányban járulékot fizetniük a bérek után. A munkáltatói összes befizetés aránya csak Svédországban volt nagyobb. A munkaerő egy órára vetített összes költsége Magyarországon 3,83 euró volt 2000-ben, míg Németországban 26,54, Ausztriában 23,6 euró. Az összköltségből a bér és a fizetés aránya 67,1 százalék volt Magyarországon, 75,4 százalék Németországban és 72,1 százalék Ausztriában. (Cs. A.)