Aggódnak a kamarák

Segélykiáltásként is felfogható az a közlemény, amelyben a szakmai kamarák – többek közt orvosok, építészek, mérnökök, könyvvizsgálók, ügyvédek képviseletében – helyzetük nehézségeire hívják fel a figyelmet. Az Európai Unióhoz csatlakozás előtt szinte az utolsó pillanatban arra figyelmeztetnek, hogy az EU-ban a kormányok, az állami szervek nem véletlenül veszik sokkal komolyabban ezeket az értelmiségi szervezeteket, mint nálunk.
Főleg Németországban, Ausztriában és Angliában erősek a szakmai kamarák, de a többi tagországban is fontosságuknak megfelelő viszonyt alakítottak ki az állammal. Igaz, korábban, rövid ideig létezett olyan liberálisnak mondott elképzelés, mely szerint a versenygazdaság, a szabad verseny nem tűr semmiféle beavatkozást, még szakmai szervezetektől sem. Csakhamar kiderült azonban, hogy verseny általában lehet, kell is, de az – legalábbis ezen a területen – semmiképp sem egyszerűsödhet árversennyé, másfelől pedig elengedhetetlenül érvényesülnie kell valamiféle szakmai-etikai kontrollnak. Egyszerűsített példával élve: ha valaki meg akarja operáltatni a vakbelét, semmiképp sem az lesz a döntő, hogy ki vállalja olcsóbban, hanem az, hogy kivel szemben van bizalom. Ugyanilyen bizalmon alapuló viszonynak kell lennie a mérnökkel, a könyvelővel, vagy az ügyvéddel szemben is, ami elkerülhetetlenné teszi ezen szakmák gyakorlói fölött megfelelő szakmai-etikai kontroll működtetését. Túl azon, hogy az EU-tagországokban elfogadottak, megbecsültek és értékükön kezeltek ezek a szervezetek, egyre gyakoribb, hogy nemzetközi együttműködési formák alakulnak ki egyes nemzeti kamarák között. A tervezői jogosítványok, a diplomák elfogadtatása, a szabványok és egyéb előírások egyeztetése tette például szükségessé és időszerűvé, hogy hamarosan megalakuljon egy európai Nemzetközi Mérnöki Kamara. Ez sokat segíthet, de nyilvánvaló, hogy először odahaza kell elérni komoly presztízst, azaz hogy a mindenkori kormány partnernek tekintse a szakmai kamarát, másfelől pedig hogy közfeladatainak ellátásához anyagi támogatást kapjon az állami költségvetésből.
E szakmai szervezetek, vagyis a tizenkét magyarországi – egyre gyakoribb elnevezéssel: hivatásrendi – kamara számára fontos, hogy az állami szervekkel fenntartott viszonyuk ne szakadjon meg esetleges kormányváltáskor, hogy ne kényszerüljenek újabb és újabb „igazodásra” választási ciklusonként, ezért azt szeretnék végre elfogadtatni, hogy tevékenységüket szakmainak, ne pedig politikainak tekintsék. A kamara, mint olyan, a törvény által is szabályozottan, politikamentes szervezet, de nem politikasemleges – mondja erről Kováts Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Nyilvánvaló, hogy például a gazdaságpolitikai döntések – energetikától autópálya-építésig – érdeklik és közvetlenül érintik is a műszakiak társadalmát. Talán ennél is érzékelhetőbb példa az orvosi kamara határozott és szakmai alapú fellépése a kórháztörvénnyel kapcsolatban. A kamarák nemrég tartott országos konferenciájukon újólag kinyilvánították: továbbra sem kívánnak csatlakozni egyetlen párthoz, egyetlen politikai oldalhoz sem, viszont jogot formálnak arra, hogy politikai döntések kapcsán is hallassák a szavukat, és hogy ezeket a szavakat komolyan is vegyék.
Rendezetlen helyzet alakult ki az átvett közfeladatok területén is: számos tennivalót átvállaltak ugyanis a kamarák minisztériumoktól, önkormányzatoktól, egyéb hatóságoktól, ám ezek elvégzéséhez egy fillér állami támogatást sem kapnak. Ez például azzal a furcsasággal is jár, hogy azok a mérnökök, akiknek a tevékenységét a kamara szabályozza – vállalható feladataikat szakértői jegyzékhez, különféle jogosítványokhoz köti, tehát olykor korlátozza –, ezért a korlátozásért még tagdíjat is fizetnek… Megoldatlan a kamarák akár csak minimális mértékű adminisztrációjának irodai elhelyezése, a megfelelő szintű szakértők foglalkoztatása. A közfeladatok vállalása mellett indokolt lenne a szakmai döntésekben is mélyebben részt venni, sok későbbi, és nemritkán politikai jellegű bonyodalom is elkerülhető lenne így – de ez már semmiképp nem valósítható meg anyagi támogatás nélkül. A támogatás formája többféle lehet: pályázatoktól az EU-csatlakozáshoz fűződő támogatások megszerzéséig, két dolog azonban biztos – hangoztatja a kamara elnöke –: a tagsági díjakat nem lehet a végtelenségig emelni, és az értékteremtő tevékenységet minden esetben meg kell fizetni.
Az európai uniós tagság nem fogja csökkenteni sem a feladatokat, sem a gondokat. Mintegy a nehézségek megelőzésére a Magyar Mérnöki Kamara már megkötött néhány, a továbbiakban esetleg mintául szolgáló kétoldalú megállapodást EU-tagállamok hasonló szervezeteivel. A bajor mérnöki kamarával például megállapodtak abban, hogy magyar mérnökök csak akkor vállalhatnak tervezési munkát Bajorországban, ha a helyi, az ottani mérnökkamara tanúsítja, hogy az általuk előírt feltételeknek megfelelnek. Természetesen ez kölcsönös, tehát bajorországi építőmérnök is csak a magyarországi kamara engedélyével dolgozhat Magyarországon.
A külföldi tervezési jogosultság mellett a másik gyakori vitatéma a diplomák elfogadtatása. A magyar műszaki felsőoktatás színvonala világszerte elismert, a magyar diplomákat elismerik – általában. Az EU-ban azonban előírás, hogy ha egy tagállam elismeri valamely ország diplomáját, akkor automatikusan el kell ismerni az összes tagállamban. Mivel a Magyar Mérnöki Kamara egyik elnökségi tagja a jelenlegi bécsi nagykövet, Barsiné Pataky Etelka, rajta keresztül kezdeményezte a magyar fél az osztrák kamaránál a magyar diplomák elismerését. Ha ez sikerülne, akkor azt jelentené, hogy az Európai Unióban elfogadnák a magyar mérnöki okleveleket, bár a dolog akkor sem felhőtlen. Számos példa bizonyítja ugyanis, hogy egy-egy országban a külföldieket, akkor foglalkoztatják, ha azon a szakterületen hiány van.
A magyar szakmai kamarák most arra törekszenek, hogy tagjaik minden területen a külföldiekkel azonos feltételek mellett dolgozhassanak, és ezeket a feltételeket idehaza is megköveteljék. Például nyelvtudásban: az már gyakorlattá vált, hogy a magyar mérnök vagy informatikus tudjon angolul, németül – de mi legyen az ide jövő, itt dolgozni akaró külföldivel? A mérnöki kamara véleménye szerint két lehetőség van: vagy megtanul magyarul – erre van kisebb esély –, vagy hivatalos tolmácsot alkalmaz, mégpedig kötelező előírás alapján. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy idegen nyelvű dokumentáció alapján tárgyalnak, dolgoznak Magyarországon, ami szakmailag elfogadhatatlan.