Akadémikus kritizálja a kormányt

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának meggyőződése szerint európai versenyképességünk alapja a kutatás-fejlesztés (K+F) kiemelt támogatása, ezért ezt a területet a nehéz költségvetési helyzet ellenére is előnyben kell részesíteni – Kroó Norbert ezt tegnapi nyilatkozatában jelentette ki az MTI-nek. „A kormányzat morális felelőssége is, hogy – a költségvetés nehéz helyzete ellenére – az ország érdekében a K+F-szférát preferálja” – fogalmazott az Akadémia főtitkára, aki tiszténél fogva az intézmény költségvetéséért is felelős. Aggodalomra ad okot – mondta –, hogy „a júniusban megszületett 2,5 százalékos költségvetési takarékossági csomag a tudományt is érintette”.
„Reméljük, hogy ez a tendencia nem folytatódik és a következő évi költségvetés számai ismét emelkedést mutatnak” – mondta Kroó Norbert, hozzátéve: „különben pillanatok alatt összeomolhatnak mindazok az erőfeszítések, amelyek tényleg felfelé vezető pályára állították a magyar kutatás-fejlesztést”.
Kroó Norbert véleménye szerint Magyarországon a K+F támogatást évente 20-30 százalékkal kellene növelni, ennél kevesebb elkerülhetetlen lemaradáshoz vezet, ugyanakkor ez az a forrás, aminek befogadására és hatékony hasznosítására alkalmas a jelenlegi K+F hálózat. Az ennél esetleg magasabb támogatás befogadásának feltételeit meg kell teremteni.
„Ha ugyanis az említettnél gyorsabban emelkedne a támogatás, akkor ahhoz előbb ki kell képezni a kutatókat, létre kell hozni a laboratóriumokat, s az infrastruktúrát az új lehetőségekhez kell illeszteni. Ha ezt nem megfelelő ütemben csináljuk, akkor instabillá válik a rendszer” – tette hozzá, megjegyezve, hogy külföldön szerzett tapasztalatai is ezt a véleményt támasztják alá.
Az MTA főtitkára emlékezetbe idézte, hogy az unió ajánlása szerint a K+F-ráfordítás mértékének az egyes tagországokban 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát, a vállalati hozzájárulás arányának pedig ebből a kétharmados szintet. Magyarországon a K+F-ráfordítás jelenleg a GDP mintegy 1 százaléka. A kormányprogram szerint 2006-ra meg kell közelíteni a 2 százalékot, ami évenkénti körülbelül 30 százalékos emelkedéssel érhető el – mutatott rá. „Éppen azért, mert e területen az országnak lemaradása van, még jobban kellene arra koncentrálni, hogy ebben a folyamatban »jó tanuló« legyen” – mondta az Akadémiai Díjjal és Alexander von Humboldt-díjjal is kitüntetett fizikus.
„Ráadásul ha rossz a gazdasági helyzet, és ezért forrást vonunk ki olyan területről, amely potenciálisan segíthetné az országot, még rosszabb lesz a gazdasági helyzet és megindulunk lefelé” – tette hozzá az Akadémia főtitkára, hangsúlyozva a politikusok felelősségét is e kérdésben. „Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a politikusoknak feltételeket kell szabni és elvárásokat is meg kell fogalmazniuk, természetesen figyelembe véve a kutatás szabadságát. Nem tartom jónak ugyanis, ha csak mi, kutatók próbáljuk meggyőzni a környezetünket, hogy a kutatás fontos az ország jövője szempontjából” – fogalmazott az Akadémia főtitkára.
Kroó Norbert a kutatói létszám növelését, a kihívásokat jelentő kutatási feladatokat és a tudományos eredményeket értékelő társadalmi környezet megteremtését sorolta még a sürgető feladatok közé.