Alacsony foglalkoztatás

A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokban ellentmondás húzódik: a valós helyzet sokkal rosszabb Magyarországon a hivatalos statisztikákban megjelöltnél – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A vidék támogatása emellett csak mint jól bevált szónoki fordulat működik, hiszen Budapest gazdasági szerepénél fogva jóval nagyobb támogatásban részesül.

Valótlan képet tükröznek a magyar foglalkoztatottsági adatok, ezért a kormányzat alaptalanul hivatkozik a kedvező számokra – állítják a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Véleményük szerint komoly ellentmondás rejlik abban, hogy Magyarország a legalacsonyabb foglalkoztatási szint mellett hihetetlenül alacsony munkanélküliségi mutatót produkál. A szakemberek felhívják a figyelmet az Állami Számvevőszék egyik jelentésére, amely megállapítja: „A KSH munkaerő-felmérése alapján számba vett, nemzetközi összehasonlításra azonban az attól eltérő számítási metodikájánál fogva nem alkalmas, környezeti összefüggéseiből kiragadott 6,4 százalékos munkanélküliségi mutató kedvezőbb képet mutat az EU-országok átlagánál. A hazai foglalkoztatottság helyzete viszont valójában a kevésbé fejlett országok munkaerőpiacához hasonlít.”
A szakemberek szerint az ÁSZ megállapítása alátámasztható a magyar és cseh foglalkoztatottsági adatok összehasonlításával. A rendelkezésre álló adatok szerint mindkét ország lakosságának száma szinte egyező, 10,2 millió fő, ezzel szemben a gazdaságilag aktív népesség Csehországban 5,128 millió: ebből 421 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, ami 4,7 millió foglalkoztatottat feltételez. Ezzel szemben Magyarországon a gazdaságilag aktív népesség létszáma 4,092 millió, ebből 233 ezer a munkanélküli, ami 3,86 milliós foglalkoztatotti létszámnak felel meg. Ennek alapján komoly ellentmondásba keveredik a statisztika: Magyarországon 848 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatott Csehországhoz képest, ezzel párhuzamosan 188 ezer fővel kevesebb a munkanélküli is.
A szakemberek szerint nem szerencsés a vidék támogatásáról szóló kormányzati retorika sem: a KSH adatai szerint egy budapesti lakosra több mint két és félszer annyi GDP jut, mint egy vidékire. Ennek ellenére – vélik a szakértők – a kormány egész sor intézkedés révén támogatja egyoldalúan Budapestet. Példaként említik, hogy a kormány a BKV Rt. 38 milliárd forint összegű adósságát engedte el 2002-ben, ezzel szemben a vidéknek – az ott működő cégeken keresztül – mindössze 3,2 milliárd forintot engedett el. A központi költségvetés a 4-es metró költségéből az 1,7 milliós budapesti lakosságnak 154 milliárd forintot „ajándékoz”. Emellett – érvelnek a szakértők – a Pénzügyminisztériumban előrehaladott tárgyalások folynak a tömegközlekedési támogatás bevezetéséről, amelyből Budapest 65 százalékkal részesedne: ez évi 26 milliárd forintot jelent.
***
Ország Munkaerő részvételi ráta Munkanélküliségi ráta
USA 74,6 4,8
Csehország 71,5 8,1
Lengyelo. 65,1 18,2
Szlovákia 69,5 19,2
Magyaro. 58,0 5,7
Forrás: OECD, KSH (2001)