Alkotmánysértő pontok

Alig van két hete életben a büntetőeljárási törvény, az Alkotmánybíróság máris megsemmisítette két rendelkezését. A taláros testületnek azonban a további beadványok miatt várhatóan a jogszabály más passzusait is össze kell vetnie az alaptörvénynyel. Futó Barnabás ügyvéd szerint egyéb alkotmánysértő részleteket is tartalmaz a szöveg.

Bár az új büntetőeljárási törvény csak július elsején lépett hatályba, az Alkotmánybíróság (Ab) máris megsemmisítette két rendelkezését. Az államnak ezért már nemcsak az ártatlanul letartóztatott, illetve szabadságvesztéssel sújtott embernek, de annak is kártalanítást kell fizetnie, akiről a nyomozóhatóságok annak ellenére nem tudták bebizonyítani a bűnösségét, hogy a nyomozás során a bűncselekmény gyanúja rá terelődött. Futó Barnabás ügyvéd szerint az Ab rendelkezése megszüntette azokat a kibúvókat, amelyekkel a nyomozó hatóság eddig leplezni tudta a szabálytalan eljárását. Úgy véli azonban, a törvény továbbra is számos sebből vérzik. Megemlítette: a védőügyvédek hivatalból már nem lehetnek minden esetben jelen a tanúk rendőrségi kihallgatásán. Eredetileg a Horn-kormány szorgalmazta, hogy a rendőrségi tanúkihallgatáson nem lehetnek jelen a védőügyvédek abban az esetben, ha azt a rendőrség, az ügyészség vagy a sértett javasolja.
Mindezt a polgári kormány nem léptette életbe, a jelenlegi kabinet azonban igen. A jogszabály azt is rögzíti, hogy a távollétükben felvett kihallgatási jegyzőkönyvet az ügyvédek csak a nyomozás végén kaphatják kézbe. Futó Barnabás szerint mindez az 1960-as évek jogszabályainál is rosszabb helyzetet teremt. A módosítás révén ugyanis a rendőrségnek már magyarázkodnia sem kell, hiszen az ügyvédek a jegyzőkönyvekbe csak a nyomozati szak lezárulta után tekinthetnek be.
Álláspontja szerint a törvény mélyen csorbítja a védői jogokat, és sérti az alkotmányt, ezért az Ab-hoz fordult. Az alaptörvény ugyanis mindezt állampolgári jognak tekinti, hiszen úgy rendelkezik, hogy a büntetőeljárás valamennyi szakában mindenkit megillet a védelem joga. A törvény további hibájaként elmondta: az óvadékrendelkezés nincs tekintettel az esélyegyenlőség mindenkit megillető jogára, az előzetes fogva tartás szabályait pedig kiérleletlennek nevezte. Kijelentette: a módosítás előtti törvény jobb koncepcióval bírt, jogilag megalapozottabb volt, és egyensúlyban tartotta a védelem, illetve a vád jogosítványait.