Az elnök jóváhagyta

Tegnapig kellett dönteni az államfőnek arról, hogy újratárgyalásra visszaküldi a parlamentnek az Alkotmánybíróságtól kért normakontrollt, vagy aláírja a közoktatási törvény június 23-án elfogadott módosítását. Mádl Ferenc az utóbbi megoldást választotta – tudtuk meg Schillinger Erzsébettől, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnökétől.

Az Oktatási Minisztérium vezetése örömmel fogadta a köztársasági elnöki aláírást. Közlésük szerint a döntés következtében lehetővé válik, hogy az iskolák kiszámítható és nyugodt körülmények között készülhessenek az őszi tanévkezdésre.
A Fidesz közleményben szögezte le: tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését, és a mai nap során sajtótájékoztatón ismertetik a törvény módosításával kapcsolatos alkotmányos aggályaikat.
Az MSZP közleménye hosszasan taglalja a törvény általuk gyermekcentrikusnak minősített szakaszait.
Lezsák Sándor, az MDF humán kabinetjének vezetője elmondta: tiszteletben tartják, és tudomásul veszik a köztársasági elnök döntését. Hozzátette azonban: a parlamenti és az oktatási tárcán belüli küzdelemben végül az iskola veszített. Mint fogalmazott: vélhetően ez a neoliberális szemlélet „ideiglenesen állomásozik” majd az iskola világában, és nem fog maradandó sérüléseket okozni.
*
Az MDF támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) törekvéseit, és amennyiben szükséges, az ellenzéki párt is az Alkotmánybírósághoz fordul.
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke közölte: rövidesen ők is a legfőbb jogorvoslati szervnél sérelmezik többek között az úgynevezett „cselédpasszus” bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyoldalúan elrendelhessen – az évi legfeljebb 200, kollektív szerződés esetén legfeljebb 280 túlórán felül – még évi legfeljebb 216 tanítási órát a pedagógusok számára. A PDSZ szerint az évfolyamismétlésre vonatkozó új szabályozás sérti a diákok túlnyomó többségének az érdekeit, valamint alkotmányossági aggályt alapoz meg a tanítás szabadságát illetően. Kifogásolják a nem szakrendszerű tanítás kötelező elrendelését is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt várta, hogy a köztársasági elnök aláírja a módosítást – nyilatkozta lapunknak Árok Antal, a tömörülés alelnöke, ennek ellenére nem tartják tökéletesnek a törvényt, és nagyon sok problémát látnak a bevezetése kapcsán. A szakszervezet által kezdeményezett, és támogatott passzusok közül megemlítette, hogy az oktatási-nevelési intézményekben a pedagógusok létszáma mellett meghatározzák a technikai dolgozókét is. A PSZ támogatja az osztályfőnöki és a vezetői pótlékok emelését, amelyre szerintük azonban a törvény csak elvi lehetőséget ad, mert a finanszírozás feltételei ebben a pillanatban nem garantáltak. A túlmunka-szabályozás szerintük túlmegy a hazai és az európai normákon. Nem értenek egyet az 5–6. évfolyamon az általános iskolai tanárok foglalkoztatásának korlátozásával, és azzal sem, hogy a pedagógusképzés reformja hosszú ideje késik.
A törvény ugyan megfogalmazza az új igényeket, de azok végrehajtása nincs előkészítve. A PSZ szerint ez foglalkoztatási problémákat eredményezhet, azaz a frissen végzett általános iskolai tanárok egy része nem tud majd elhelyezkedni.
Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint a módosítás számukra kielégítő eredményt is hozott, mert a szülői érdekvédelmi javaslatok beépültek a törvénybe. Várják a végrehajtási utasítás mielőbbi megjelenését. Azt szeretnék, ha abban egyértelműen rendelkeznének az érettségiről. Mind a szakma, mind a szülők elutasították a kétszintű érettségit. Nem tartják kielégítőnek a középfokú beiskolázással kapcsolatos rendelkezéseket sem, mivel a minisztérium írásbeli vizsgára kötelezi a nyolcadikból a kilencedik évfolyamra készülő tanulókat. Úgy vélte: addig nem kellett volna a kerettanterveket oldani, ameddig a Nemzeti alaptanterv revíziója meg nem történik. Ezért Keszei szerint nem lehet tudni, hogy mi alapján kezdik a következő tanévet.
***
Változó passzusok

A közoktatási törvény módosítása szerint az általános iskola első három évében buktatni csak a szülők beleegyezésével lehet. Az általános iskola első három évében mind félévkor, mind a tanév végén és negyedik osztály első félévében a törvénymódosítás kötelező szöveges értékelést ír elő. Ezentúl házi feladatot csak olyan módon adhatnak a diákoknak, ahogyan azt az oktatási intézmény a helyi pedagógiai programjában előírja. A szakközépiskolákban és gimnáziumokban jövőre nulladik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályok indulhatnak. Ezekben a tanulók az időkeret negyven százalékában idegen nyelvet tanulnak majd. A szakiskolákban is lehet majd érettségit adó tanulmányokat folytatni. Érvénybe lép a pedagógusok titoktartási kötelezettsége is. Azoknak a kérdéseknek egy részében, amelyekben eddig az iskolának saját döntési jogköre volt, ezután ki kell kérnie az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét. Az említett jogkörök főleg a szülők anyagi kiadásait érintik, például a tankönyvek és az iskolai felszerelések kiválasztását. A törvény szerint 2005-től bevezetik az egyetemi, főiskolai felvételit kiváltó középiskolai kétszintű érettségit. A felsőoktatási intézmények ennek alapján vehetik fel a jelentkezőket. A középiskolában tett idegen nyelvi, emelt szintű vizsga megfelel majd az alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgának.