Egy elfelejtett rezsim

Kevés hír szól a „túlélő” kommunista rezsimek közül Laoszról, amely a hatvanas–hetvenes években vált ismertté a vietnami háború kapcsán. A napokban pedig azért, mert felkelők megkísérelték a lényegében érintetlen rendszer megdöntését.
Annak idején a Vietnam és Thaiföld közé ékelődött ország szinte automatikusan sodródott az indokínai konfliktusba, mivel részben területén keresztül vezetett a hírhedt Ho Shi Minh-ösvény, amely a Dél-Vietnamban harcoló kommunisták legfontosabb utánpótlási vonala volt. A laoszi királyság rendszere az amerikaiak mellé állt, ám azok távoztával, 1975-ben elsöpörték a helyi kommunista erők, a Pathet Lao emberei. Az állampárt lényegében Hanoi hűbérévé tette az országot. Azóta is sok ezer vietnami „tanácsadó” tartózkodik itt, akik mind politikai, mind katonai értelemben felügyelnek a rendre.
A szovjet világrendszer összeomlásával Laosz helyzete is megingott. Reformokra került sor, ám ez a lényeget nem érintette: politikai pluralizmus továbbra sincs, az egyetlen választható párt a kommunisták frontja. A változások így elsősorban a gazdaság piacosítását jelentették. A nyugati szomszéd, Thaiföld jelentős befektetéseket tett, ám a rezsim az ázsiai gazdasági válsággal egy időben úgy látta, hogy a beáramló kapitalizmus hosszú távon kikezdheti hatalmát, s megálljt parancsolt. Ismét hűbérura, Hanoi felé fordult, s egyben kibontakozott a kínai reláció is.
Nemzetközi szervezetek súlyos kritikával illetik a helyi emberjogi gyakorlatot, melyet a rezsim időről-időre alátámaszt külföldiek meghurcolásával. Nemrégiben egy Laoszban dolgozó ausztrál házaspárt tartottak huzamosabb ideig fogva, míg két újságírót és vezetőjüket azért ítéltek 15 év börtönre, mert kapcsolatot akartak teremteni az elszigetelt hmong népcsoporttal. Nemzetközi nyomásra a nyugati foglyokat végül elengedték, az utóbbi esetben viszont nem volt véletlen a hatóságok szigora. A hmongok ugyanis a kommunisták legelszántabb ellenfelei, akiket a vietnami háború idején a CIA pénzelt a Pathet Laóval szemben. Vientianban árulónak tartják őket, akik összejátszanak az idegen imperialistákkal. Egy legutóbbi beszámoló szerint a hmongok ellenállói családostul, mintegy húsz – 800–1000 fős – csoportot alkotva rejtőzködnek a dzsungelben, ahonnan kiindulva akcióikat végrehajtják. Finanszírozásukat külföldre szakadt honfitársaik biztosítják, bár Vientian Thaiföldet is megvádolta már ezzel. Múlt héten részben az ő részvételükkel csapott le a Laoszi Polgárok Mozgalma a Demokráciáért elnevezésű szervezet, mely a kommunista rezsim bukását célozza. Bejelentésük szerint forradalom tört ki az országban, de ezt a vientiani tisztségviselők és a helyszínen tartózkodó külföldiek cáfolták. Hanoi hivatalos források ezzel szemben „kisebb összecsapásokról” adtak hírt, így a Laoszban történtekről nehéz képet alkotni. A médiát ugyanis a rezsim tartja kézben, a külföldi újságírókat pedig nagyrészt elriasztották a korábbi incidensek.