Egy, a csatlakozás előtt álló országok versenyképességének összevetéséről szóló tanulmányból kiderül: a magyar bérszínvonal még mindig alatta marad a cseh, a lengyel és a szlovén bérszínvonalnak. Mindemellett a tanulmány szerzői rávilágítottak arra is, hogy a forint erőszakos gyengítése nem javította Magyarország versenyképességét. Gondokat okoz továbbá a felelőtlen gazdaságpolitika – állapítja meg a Center for Economic Growth (ICEG) Európai Központjának igazgatója, Gáspár Pál.
Az uniós csatlakozásra váró közép-európai országok versenyképessége valamennyi gazdaságban romlott, ám a hazai valutában számított termékegységre jutó munkaköltség Magyarországon jóval kedvezőtlenebbül alakult, mint a másik négy tagjelölt országában – mondta el az ICEG igazgatója. Gáspár Pál a Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Szlovéniát öszszehasonlító tanulmányában hangsúlyozza, hogy a forint sávközepének eltolása és ennek alapján a hazai valuta mesterséges gyengítése nem tudja a versenyképesség növelésében megjelölt célját elérni.
A nominális bérek növekedése csak Csehországban és Szlovéniában igazodott a változó külső feltételekhez, a többi három gazdaságban, ezen belül különösen Magyarországon elszakadt ezektől. Miközben az euróban számított bérek növekedése Magyarországon meghaladta a csatlakozó államokét, a magyar bérszínvonal még mindig nem tekinthető kiugróan magasnak.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!