Egyre többen hagyják el a várost és költöznek csendesebb területre, ennek eredményeképpen a Budapest környéki falvak szinte már összeérnek a fővárossal. A tavaly kiadott építési engedélyek száma megközelítette a negyvenkilencezret, miközben harmincegyezer-ötszáztizenegy elkészült lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. S ez a szám 2001-ben is csak háromezerrel volt kevesebb. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint megugrott az önkormányzatok által készült lakások száma is, hiszen míg 2001-ben mindössze száznyolcvanhárom, addig tavaly ezerkétszázötvennyolc új otthont adtak át.
A nagyütemű és persze nagy számú építkezés engedélyezése, ellenőrzése az elsőfokú hatóságra, vagyis a helyi önkormányzat jegyzőjére hárul. Ám, ha az építtető nem fogadja el az itt hozott döntést, fellebbezhet a másodfokú hatóságnál. Menczingerné dr. Bokor Andrea, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal építésügyi főosztályvezetője szerint sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha már a telek kiválasztásánál körültekintők vagyunk. Mert hiába tetszik valakinek egy terület, ha egyáltalán nem biztos, hogy megvalósulhat az, amit eltervezett.
– Arra tudok mindenkit biztatni, hogy mielőtt egy ingatlant megvásárol, tájékozódjon az önkormányzatnál a helyi szabályozásról – tanácsolja. – Tudja meg, mi építhető arra a területre, egyáltalán lakóövezetbe sorolt-e, milyen megkötések vannak, mekkora a beépítési százalék, a további építkezések miként befolyásolják majd az adott ingatlan értékét, dombos vidéken a panorámát, működik-e a szomszédban olyan vállalkozás, mely zavaró lehet stb.
– Ha a vétel megtörtént, utána a szabályok, a főépítész és az elsőfokú hatóság háromszögében kell megtalálni az összhangot. Nekünk azért van sok munkánk, mert úgy tapasztalom, hogy az egymásra figyelés képessége rendkívül alacsony szintű. Leggyakrabban a beépíthetőség mértéke okozza a problémát, mert sokan képtelenek elfogadni, hogy a hatóságnak valahol meg kell húzni a határt. Mi nem „lakható”, hanem minél nagyobb házak építésére, maximális beépíthetőségre törekszünk. Emiatt túlzsúfolttá válnak a településeink, amely a normálisnak mondható együttélésre is kihat, és számtalan gondot okoz. A rendezett, harmonikus utcakép helyett eklektikus város- és faluképek alakulnak ki – nehezményezi Bokor Andrea.
Pedig a szándék az, hogy megfelelő keretek között segítsék az építtetőt, ugyanakkor védjék a környező ingatlanok tulajdonosainak az érdekeit is. A főosztályvezető szerint azonban az emberekből hiányzik a tolerancia, nem viselik el, hogy a szomszédban az építkezés zajjal jár, megy a betonkeverő, vagy kopácsolnak. Bejelentést tesznek, amelyet ki kell vizsgálni, beindul az apparátus. S ha a helyszíni szemle során komoly szabálytalanságot tapasztalnak, akár le is állíthatják a munkát. Márpedig az említett túlszabályozottság miatt nemigen akad olyan építkezés, ahol a hatóság mindent rendben talál.
Kezdődik azzal, hogy jogerős építési engedély, valamint felelős műszaki vezető nélkül nem épülhet ház. Ha van is ilyen, kérdés, hogy ténylegesen részt vesz-e a kivitelezésben. Azután naprakész építési naplóval is rendelkezni kell, amelyet a hatóság bármikor kérhet. – A mi jogkörünkbe tartozik az építési felügyelet is – mondja Bokor Andrea –, de jelenleg például Pest megyében egyetlen ember látja el a kivitelezés ellenőrzését, így a leterheltség miatt ez csak szúrópróbaszerűen lehetséges. Ezért kellene lennie az építkezéseken műszaki ellenőrnek is, aki kapocs az építtető és a kivitelező között. Ám az ügyfelek rendszerint megspórolják az ezzel járó költséget, holott ez elenyésző ahhoz a sokmilliós kárhoz képest, amelyet a hiánya okozhat. Hosszú távon megérné, hogy jó minőségben készüljenek a házak, hiszen így a későbbi peres eljárások száma is csökkenne.
Aki nem ért hozzá, nem tudja, milyen könnyű eltérni az engedélyezett tervtől, különösen akkor, ha eredetileg nem készült kiviteli tervdokumentáció, s az építés során szerkezeti vagy egyéb változtatást kell alkalmazni. Ilyenkor a szabályok szerint nem lehet folytatni a munkát mindaddig, amíg a hatóság jóvá nem hagyja a módosított engedélyt. Ám alig találni valakit, aki szélnek ereszti a kivitelezőt, és hatvan napot vár a módosítás engedélyezésére. Ha viszont folytatja, az azt jelenti, hogy engedély nélkül építkezik, amelyet a hatóság bármikor leállíthat. Az ily módon engedély nélkülinek számító építkezéseknél az építtető fennmaradási engedélyt kaphat, de az mindig együtt jár a bírsággal, s a jogszabály szigorú, nem ad lehetőséget méltányosságra. Pest megye 186 településén tavaly 791 fenntartási engedélyt adtak ki, 386 esetben szabtak ki építésrendészeti bírságot és 467 építtetőnél rendeltek el bontást, helyreállítást vagy átalakítást. Az elengedésére csak akkor van mód, ha az építtető visszaállítja azt az állapotot, amelyre az engedélyt kapta.
Jogszabály szerint az elsőfokú hatóságnak minden építkezés megkezdésekor ott kellene lennie, s a munka során is helyszíni szemlét tartani, de ez ma már képtelenség a hivatalok leterheltsége miatt. A gyakorlatban építkezést csak akkor szoktak leállítani, ha az életet, a vagyon biztonságát veszélyezteti, semmilyen engedéllyel nem rendelkezik, vagy nincs felelős műszaki vezetője. A többi esetben mérlegelni kell, s amennyiben az építtető meg akarja úszni a bírságot, törekszik arra, hogy visszaálljon a jogszerű állapot.
Mónus János, a Budapesti Építész Kamara szakmafelügyeleti bizottságának az elnöke úgy látja, hogy az „építészetünk”-ben egyre több a jogszabály, a tulajdonérdek, a befektetési sikervágy, az érdekegyeztetés (kompromisszum), a kockázatmentesség, viszont egyre kevesebb az építészet. Házaink egyre inkább OTÉK–BVKSZ–KSZ-házak, bírósági keresetlevelek és ellenkeresetek szüleményei. A fent említett OTÉK, BVKSZ és KSZ szemléltetésére Mónus János három könyvet tesz az asztalra, amelyek az építési törvények végrehajtási rendeleteit, az országos, a fővárosi és a kerületi szabályokat és követelményeket tartalmazzák. Mégis azt mondja, a nyugati világhoz képest, a mi építészeti rendszerünk fejletlen. Az Ybl-díjas építész szerint egy emberről mindent elárul az, ahogyan lakik. Ám az életünknek megfelelő keretet nyújtó, valódi otthonteremtéshez még ma is gyávák vagyunk.
– Félünk feltenni a kérdést, hogy kik vagyunk, mik a valós igényeink, milyen életet szeretnénk élni – vélekedik. – Pedig az embert formálja az otthona. Az elmélyült önvizsgálatot a tömegáruk harsány reklámozása sem segíti. Ez visszavezethető az 1956-ot követő, tömegigényt kielégítő, állami lakásépítésekre. Ugyanakkor arra, hogy mivel az összegyűjtött családi és magánpénz nem áramolhatott vissza közvetlenül a gazdaságba, viszont értékálló módon át kellett lényegülnie, így lakássá, nyaralóvá, házzá változott, többnyire halott ingatlanokká, amelyek nagyobb szabású forgalma rendszerellenesnek minősült, és nem hatott rá a piac értékminősítő hatása.
A fejlettebb országokban az építészet a kultúra szerves része, az építész pedig megbecsült személy, és nyoma sincs a mi városmagjainkat körülvevő, minden dombunkra, hegyünkre felkúszó, tavainkat bekerítő, fullasztó „szemét”-építészetnek, a szánalmasan pöffeszkedő magántulajdon-halmaznak.
Nálunk a tervező egzisztenciálisan a megrendelő alá sodródott – állítja a szakember –, és olyan igényeknek kell megfelelnie, amelyek szakmailag sokszor vállalhatatlanok. Miközben évente 1500 milliárd forintot fordítunk építésre, az ehhez szükséges szellemi munkát nem kezeli helyén a társadalom, az építész viszonya az építtetővel csapnivalóan rossz, s ez egyhamar nem is változik meg. Szükség volna valamilyen építészszakmai támogatásra egyrészt a közvélemény, másrészt a szabályozás részéről. Gondolva arra, hogy a kamara által kialakított díjszabást törvény által kellene kötelezővé tenni. Ez befolyásolná a szolgáltatás minőségét is.
Ma az építészetet – amely kultúrahordozó – kereskedelmi termékké silányítják, s az áráról alkudozni lehet. Törekvés az is, hogy az engedélyezési eljárásban megjelenhessen a kamara, vagyis a tervező kérje ki több, pártatlan, tapasztalt szakember véleményét, mielőtt jóváhagyatja a munkáját. Ezáltal igényesebb tervek születnének.
Kajdócsi Jenő elismert építész, vezető tervezőként saját stúdiójában fiatalokból álló csapatot irányít. Elárulja, hogy az építészkamara díjszabásának legföljebb a felét kérhetik, s a nyugati árakhoz képest a negyedéért terveznek, de az ár még így is megalázó alku során alakul ki.
– Jelenleg egy komplett kiviteli terv a kamara által ajánlott díja az épület kivitelezési költségének a hat százaléka, engedélyezési terv esetében nagyjából ennek a fele. Ha betartanánk az ajánlott árakat, az ügyfél kiröhögne, és keresne valakit, aki három üveggolyóért megtervezi a házát. Ez persze a színvonalon is meglátszik. S az a baj, hogy törvény hiányában találnak is – mondja Kajdócsi Jenő. – Igyekszünk kielégíteni az ügyfél kívánságait, de természetesen csak bizonyos határig. Ilyenkor jön a meggyőzés, amelynek eredményeképpen létrejön egy egészséges kompromisszum. A tervezés során be kell tartanunk a szabályokat, amelyek bonyolultak és összetettek, s a megbízó kedvéért sokszor tévedünk a határmezsgyére, amikor épp csak nem csúszunk át a tilosba. Sok esetben már csak a szakmai és etikai önkontroll az iránytűnk, hogy még jó, vállalható épület jöhessen létre. Egy magára valamit is adó, ismertebb tervező csak kiviteli terv készítésével együtt vállalja a tervezést, ugyanis a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az engedélyezési terv alapján készülő ház köszönő viszonyban sincs az eredeti tervvel.
Leggyakrabban az épületmagasság és a telek beépítési százalékának a túllépése okoz problémát – fejti ki az építész. Túl kicsi telkek esetében az ügyfél igyekszik a lehető legnagyobbra duzzasztani a házát, s ezzel sokszor a szomszédok életterét is korlátozza. Az új jogszabály szerint például a pince beszámít a hasznos alapterületbe, vagyis ugyanolyan értékűnek tekinthető, mint a lakótér. A törvény ezzel a túlterjeszkedést volna hivatott megállítani. Nem életszerű szabály az sem, hogy a fedett teraszt szintén a lakószinthez sorolják. Holott ma már, az ilyen meleg nyarakon nem lehet használni a nappalihoz kapcsolódó nyitott teraszokat, ha annak nincs valamilyen árnyékolása. Így azután utólag buherálnak valamilyen tetőt, amely teljesen tönkreteszi a házat.
Ugyanígy elrugaszkodott a valóságtól a jogszabály megalkotója, amikor kitalálta, hogy a konzolon nyugvó terület másfél méterig nem számít bele a beépített alapterületbe, ellenben az egy centivel is nagyobb már teljes alapterülettel beleszámít. Ezért épülnek házak semmire nem használható méretű erkélyekkel.
Az idők során egyre túlszabályozottabbá vált az építésügy. Talán azért, mert nincs a területnek koordinátora, minisztériuma, főhatósága. S hogy mégis működőképes legyen, egyre több szabályt hoznak. Az építész hibának tartja, hogy jó néhány esetben a szabályzat nem követi a valós életet. Szerinte, aki szabályokat alkot, előbb nézzen körül a világban, és tervezzen néhány évet. Egyébként is, az önkormányzat mint engedélyező hatóság, elvileg bármit megtilthat vagy megengedhet, s olykor feleslegesen beleköthet abba is, amely teljesen szabályszerű. A szakmainak látszó érvek is leginkább szubjektívek, hiszen nem határozható meg, hogy egy ház mitől szép. Kajdócsi Jenő úgy látja, hogy azért vannak üdítő példák is, ahol támogatják, segítik a munkájukat, de az önkormányzat az esetek többségében nem lakosságbarát, hanem a hatalmat gyakorló szerepében tetszeleg.
– A mi munkánk egyik legfontosabb része az együttgondolkodás a megrendelővel, amely valamivel könnyebb, ha az építtető nem pusztán azért fordul a tervezőhöz, mert egy házépítés során ezt jogszabály írja elő – tér vissza a tervező a megrendelőhöz fűződő kapcsolatra. – A kollégáimmal háromfajta építtetői hozzáállást fogalmaztunk meg: aki egyáltalán nem járatos az építőipari szakmában, az általában elfogadja a tervező véleményét. Aki már látott építkezést, az úgy gondolja, ért hozzá, pontosan tudja, mit szeretne, pénze is van, és nemigen hagyja befolyásolni magát. Ilyenkor szörnyű torzszülemények jönnek létre, halmozzák az egymáshoz nem illő építészeti elemeket, anyagokat és formákat. Pedig egész apróságokkal el lehet rontani egy házat. Ám reményeim szerint egyre több lesz az olyan megrendelő, aki európai színvonalú igényeket támaszt, és elég intelligens ahhoz, hogy rábízza az építészére a tervezést.
szenteste
Halálos karambol szenteste, teljesen útzár az érintett szakaszon
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!