Éledő orosz kapcsolatok

Hosszú stagnálás után dinamikusan fejlődnek a magyar– orosz kapcsolatok, s megvan a politikai akarat azok további javítására, állapította meg tegnapi budapesti tárgyalásuk után a két ország külügyminisztere.

Magyarország és Oroszország az elmúlt évben új oldalt nyitott a kelleténél több problémával küszködő kétoldalú kapcsolatokban, s érdekelt a párbeszéd folytatásában is. Ez utóbbit szolgálja Mihail Kaszjanov kormányfő őszre tervezett budapesti látogatása, hangsúlyozta a két külügyminiszter. Az elmúlt évet értékelve Igor Ivanov megállapította, hogy sikerült egy sor kérdést rendezni, s a kapcsolatok dinamikáját látva bizakodva tekint a jövőbe. Kovács László szintén elégedettségét és bizakodását aláhúzva szokása szerint az előző kormány tevékenységének ecsetelésével kezdte mondanivalóját. A problémát némiképp leegyszerűsítve kiemelte, sikerült behozni az előző négy évi lemaradást, s immár folyamatos és rendszeres a politikai párbeszéd, s ez a tény elmozdulást eredményezett a kapcsolatok minden területén. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy hónapban mintegy negyven százalékkal nőtt a magyar export, s végre megnyílt a rudkinói magyar katonatemető is.
Fontos helyet kapott a tárgyalásokon, hogy milyen hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra Magyarország uniós csatlakozása. Lapunk megkérdezte az orosz külügyminisztert, mit ért azon a tegnapelőtt Pozsonyban elhangzott kijelentésén, miszerint Moszkva számol azzal a lehetőséggel, hogy kedvezőtlenül alakulhatnak Oroszország és az Európai Unió tagjaivá váló tíz állam kétoldalú kapcsolatai. Ivanov elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem veszélyként tekint az EU bővítésére, s arra törekszik, hogy a kétoldalú kapcsolatokban elkerüljék ennek lehetséges negatív következményeit. Hogy ez valóban megoldásra váró feladat, azt jelzi, hogy a napokban a kétoldalú gazdasági vegyesbizottság is foglalkozott a kérdéskörrel, a csatlakozásig ugyanis a szerződéseket összhangba kell hozni az uniós szabványokkal. Szóba kerültek a korábban, itthon nagy vihart kavaró orosz tőkebefektetések is. Ezzel kapcsolatban a magyar külügyminiszter elmondta, Budapest ugyanolyan szívesen látja az orosz tőkét, mint a nyugatit, ha az átlátható és törvényes keretek között érkezik. Mindkét külügyminiszter kiemelte a kulturális, az oktatási és turisztikai kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. A látogatás alkalmából a két ország képviselői megállapodást írtak alá a levéltári együttműködésről, s bejelentették, hogy jövőre magyar kulturális évet rendeznek Oroszországban. Kérdésre válaszolva felmerült a műkincs kérdés is, amellyel kapcsolatban Igor Ivanov a jelenleg is folyó tárgyalások konstruktív jellegét hangsúlyozta. Az orosz külügyminiszter a nap folyamán meglátogatta a Petőfi téri Nagyboldogasszony ortodox templomot is, amelynek hovatartozásáról régóta vita folyik a moszkvai és a konstantinápolyi patriarchátus között. Az Orbán-kormány, mint ismeretes, a rendezés érdekében felajánlotta, hogy hozzájárul egy új templom építéséhez, Kovács László azonban ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy e kérdés a tegnapi tárgyalásokon nem merült fel.